Elbocsátási hullám indul a Malévnél
Több tucat Malév alkalmazott kap a napokban értesítést arról, hogy a közeljövőben meg kívánnak válni tőle. Ezzel elkezdődött a már korábban kilátásba helyezett költségcsökkentési, leépítési és átszervezési folyamat, amelynek célja a rendkívül bizonytalan anyagi helyzetben lévő cég stabilizálása. A tervek szerint a dolgozók létszáma két és fél év alatt több mint félezerrel csökken.
Információink szerint az első hullámban érintett dolgozók nagy részét a héten értesítik arról, hogy csoportos létszámcsökkentés keretében rövidesen el fogják bocsátani őket. Az erről szóló levél egy keddi igazgatósági döntésre hivatkozik, amelynek alapján a munkáltatónak meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az elbocsátó üzenet érdekessége, hogy nem jelöl meg konkrét időpontot és feltételeket, csupán azt, hogy a munkatársnak legkorábban 30 nap múlva kell távoznia a cégtől. Éppen ezért az értesítés még nem tekinthető konkrét felmondásnak, az várhatóan több ütemben, fokozatosan történik majd meg.
Nem világos a leépítés mikéntje
A leépítés elsősorban adminisztratív és ügyfélszolgálati részlegeket érint. A dolgozóktól származó információk szerint az intézkedés konkrétumait nem egyeztették a részlegvezetőkkel, akiket szintén megleptek az értesítések. Az első vélemények szerint nem világos, milyen vezérlő elv alapján döntöttek az elbocsátandók kiválasztásáról, sem a munkavégzés minősége, sem a kor, sem a szociális helyzet nem tűnik szempontnak.
A fűnyíró elv sem érvényesül, mert van részleg, ahol 80 százalékos a létszámcsökkentés, máshol csak 50 százalékos. Az értesítő levél általánosságban munkahelyek és munkakörök megszüntetéséről beszél, a munkatársak szerint ez már azért sem egyértelmű, mert sok helyen nincsenek világos munkaköri leírások.
Bármennyire is fájdalmas az elbocsátásról hírt kapni, a Malévnél dolgozókat nem érhette váratlanul a leépítés. A társaság hosszú ideje súlyos gondokkal küzd, aminek fő oka a légiközlekedés általános válsága, az utasok számának visszaesése és ezzel párhuzamban az egyre gyilkosabb konkurencia harc úgy a hagyományos, mint a fapados piaci szereplőkkel.
A Malévnél erre rátett egy lapáttal a két évvel ezelőtti, sikeresnek aligha minősíthető privatizáció nyomán kialakult bizonytalanság. A sok mindent ígérő, de keveset teljesítő tulajdonos, az orosz Borisz Abramovics szembe került a Putyin-kormánnyal, képtelen volt finanszírozni vállalkozásait, így azokat eladni kényszerült.
A Malév hosszas huzavona után idén tavasszal az állami tulajdonú Vnyesekonombank kezébe került /formálisan csak 49 százalékos tulajdonosként az uniós szabályok miatt/, amely a jelek szerint nemigen tud mit kezdeni vele. Felajánlotta az irányítást az Aeroflotnak, de az orosz állami óriás nem rajongott az ötletért.
Az a hír is felröppent, hogy el akarják adni a Malévot, épeszű vevőt azonban a jelenlegi válságos helyzetben aligha találnak. Lépni pedig kellett valamit, mert a cég a fizetésképtelenség határára jutott.
A feltőkésítés elengedhetetlenné vált, de erről az egymást követő közgyűléseken sem hoztak megnyugtató döntést, vagy amiről hoztak, az sem teljesült. Így például a részvényesi határozat ellenére a Vnyesekonombank mind a mai napig nem tette be az ígért tízmillió eurót, annak ellenére, hogy a vállalat még a béreket sem tudta időben kifizetni. Az orosz magatartás mögött az áll, hogy nem akarják egyedül finanszírozni az általuk csődtömegnek tartott Malévot, hanem felerészben a magyarokra számítanak.
A kormány különböző csatornákon át már eddig is hiteleket nyújtott, közvetlenül azonban az uniós tiltás miatt nem szállhat be. A megoldás mikéntjéről az egyeztetés Moszkvával már egy éve folyik, kérdéses, mikor tudnak eredményre jutni.
Tetemes veszteség
Addig is kezdeni kell valamit a társasággal, mindenek előtt a hatmilliárd forint körüli üzemi veszteséggel. Erre a feladatra külföldről hoztak vezérigazgatót, aki kemény lépéseket ígért. Martin Gauss néhány héttel ezelőtt jelentette be, hogy drasztikus költségcsökkentések lesznek, amelyek keretében még az idén elbocsátanak 150 embert és 2011 végéig további négyszázat, azaz a Malév alkalmazottak száma harmadával csökken. Kilátásba helyezte, hogy csökkentik és lecserélik a gépparkot is, őszre a jelenlegi 30 helyett 20 gép marad.
Ennek fényében némileg meglepetésként hatott, hogy június végén a Malév szándéknyilatkozatot tett 30 Szuhoj Superjet 100 megvásárlására több mint egymilliárd dollár értekben. Az orosz-olasz együttműködésben készülő repülő első példányai 2011-ben érkeznek, utána évenként további hat-hat.
Jó tudni, hogy a tulajdonosok, akik most még a megszavazott három milliárdot sem folyósították, néhány év múlva készek 200 milliárd forintot költeni a géppark korszerűsítésére.
Ez azonban aligha vigasztalja azokat, akiket a költséglefaragások jegyében most küldenek el. Hiába válnak meg százaktól, ez önmagában a piaci helyzeten nem fog javítani. Az ésszerű gazdaságossági lépések mellett olyan üzleti stratégiára, partnerkapcsolatokra stb. is szükség lenne, ami hosszú távon biztosíthatná a magyar légitársaság jövőjét. Enélkül csak folytatódni fog a mindennapi harc a túlélésért.
