Egyre távolabbinak tűnik a magyar euró

A BNP Paribas bankcsoport londoni elemző és befektetési részlegének szakelemzői kedden ismertetett új európai feltörekvő piaci előrejelzésükben közölték: jelenleg a 2019-2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését, bár azt nem zárják ki, hogy Észtország csatlakozása után a két további balti köztársaság "valamivel előbb" eurótaggá válik.

A ház szerint ezek "elég távoli időpontok" ahhoz, hogy az euróövezeti csatlakozás kilátása a következő néhány évben ne legyen meghatározó piaci tényező a térség szempontjából.

A BNP Paribas londoni elemzői szerint a közép-kelet-európai tagjelöltek jelenleg már nem is tekintik vonzó célnak a valutauniós belépést; legalábbis erre lehet következtetni a térségi politikai döntéshozók legutóbbi nyilatkozataiból. Az elemzés felidézi például a cseh jegybank egyik igazgatósági tagjának minapi - a kormányfő által is támogatott - kijelentését, amely szerint Csehországnak tulajdonképpen kimaradási lehetőséget kellene kérnie az euróövezetből. A lengyel jegybank vezetője pedig azt mondta, hogy semmi értelme rohanni a csatlakozással, amikor az euróövezet válságban van - írta a

A BNP Paribas elemzői szerint most már a szlovákok is "sajnálják", hogy két éve beléptek a valutaunióba. A ház szerint egyértelmű, hogy a perifériális euróövezeti tagok költségvetési problémáinak mérete, valamint a tagországok egyre inkább széttartó gazdasági fejlődési iránya nem kelt bizalmat a potenciális tagjelöltek körében aziránt, hogy az euróövezet a stabilitás és a növekedés térsége lenne. Az utóbbi időben gyakorlatilag konszenzussá vált a citybeli elemzői közösségben az az előrejelzés, hogy a térségi tagjelöltek a 2010-es évek végén, vagy csak a 2020-as évtizedben csatlakozhatnak az euróhoz.