Egyre népszerűbb a büntetőadó
Mióta a drasztikus energiaár-emelkedés hatására az uniós bizottság lehetővé tette az iparágban működő vállalatokra különadó kivetését, több országban is bevezették azt, máshol pedig tervezik ezt a lépést. Most Nagy-Britanniában is napirendre került az ügy, aligha függetlenül attól, hogy az egyik legnagyobb olajcég, a British Petroleum éppen ma az olajdrágulásnak köszönhető rekordnyereségről számolt be.
A BP beszámolója szerint a cég második negyedéves nyeresége megközelítette a tízmilliárd fontot, azaz mintegy háromezer milliárd forintot tett ki. Összehasonlításképpen ez a magyar éves GDP körülbelül egyhetede. A tavalyi évhez képest a növekedés harminc százalékos, ami alátámasztja azt a véleményt, hogy a multinacionális olajcégek az árrobbanás fő haszonélvezői.
A hírrel egyidejűleg a londoni parlament alsóházi gazdasági bizottsága jelentést adott ki, amely szerint „kényszerítő szükség” van arra, hogy a drasztikus világpiaci áremelkedés nyomán képződött pluszbevételek egy részét a leginkább rászoruló fogyasztói rétegekhez csoportosítsák át. A brit szakszervezetek egy hét végi munkáspárti tanácskozáson már sürgették az energiacégek profitjának megadóztatását, ez azonban egyelőre nem szerepel a pénzügyminiszter költségvetési tervében. Gordon Brown kormányfő korábban azt mondta, lépéseket fog tenni a rászorulók terheinek csökkentésére. Eddig azonban ténylegesen csak annyi történt, hogy a szigetország hat nagy villamosenergia-cége – még tavasszal – megígérte: a következő három évben 225 millió fontot fordít a jövedelmük több mint tíz százalékát energiahordozókra költő családok támogatására.
A parlamenti jelentésben felvetett különadó gondolata persze heves ellenkezést váltott ki az érintett vállalatok részéről. Az energiaszolgáltatók egyesületének vezérigazgatója azt mondta: ha a jövőben is stabil ellátást akarnak biztosítani, akkor a vállalatoknak szabadságot kell adni a fejlesztésekhez és beruházásokhoz. A hasonló érvelésű tiltakozások ellenére Olaszországban már bevezették az úgynevezett Robin Hood adót, aminek hatása az érintett cégek első féléves nyereségén jócskán meglátszott. Az Edison nemrég jelentette be, hogy az első hat hónapban a tavalyihoz képest hatvan százalékkal alacsonyabb, 102 millió eurós nyereséget tudott elérni. A Robin Hood-adó nélkül nagyjából kétszer ennyi lett volna a társaság profitja.
A pótadó ötletét így is egyre több EU-ország ülteti át a gyakorlatba. Portugáliában néhány héttel ezelőtt fogadták el azt a javaslatot, amelynek értelmében a kőolaj-kitermelő és -elosztó vállalatok a tartalékkészleteik 25 százalékával megegyező pótadót kötelesek fizetni. José Sócrates miniszterelnök az idén 100 millió euró bevételre számít ily módon, s azt a rászorulók támogatására fordítanák. Magyarországon egyelőre nincs ilyen döntés, és őszig nem is lehet, mert ahhoz parlamenti jóváhagyás szükséges. Addig hivatalos nyilatkozatok szerint a kormány szakértői vizsgálják az esetleges különadó lehetőségét.
Miközben a politikusok egyre több helyen hajlanak a szavazók körében népszerű lépésre, a gazdasági szakértők egy része továbbra is ellenzi az ötletet. A Nemzetközi Valutaalap szóvivője is rossznak tartja a Robin Hood-adó gondolatát, ugyanakkor elismeri: ha olyan országok vezetik be, amelyek iránt régóta bizalommal vannak a beruházók, akkor ez a bizalom hosszabb távon aligha rendül meg. Szerinte az efféle terheket a lehető legegyszerűbb módon kell szabályozni, és nem szabad visszamenőleges hatállyal alkalmazni.
