Indiai tulajdonba kerülhet a Dunaferr
Az öt jelentkezőből mindössze ketten maradtak versenyben a Dunaferr megvásárlásáért – közölte az ISD Dunaferrt felszámoló Honoratior Kft. A vállalat az elmúlt év végi adatok szerint 500 milliárd forintos tartozást halmozott fel, és ez az összeg csak tovább nőtt.
Az utóbbi években a haldokló Dunaferr megmentésére felmerültek orosz és kínai érdeklődők, végül öt cég jelentkezett: az indiai Liberty Steel, az ugyancsak indiai Vulcan Steel – a Jindal Steel leányvállalata –, az ukrán Metinvest, a svájci Trasteel Trading Holdind és a magyar Trinec Property – írja a HVG.
Mára a két indiai befektető maradt versenyben.
A portál emlékeztet arra, hogy a Dunaferr 2018-2019-ben került nehéz helyzetbe, amikor a nyersanyagok és az energiaárak drasztikusan megemelkedtek, egy év alatt ötszörösére nőtt a szén-dioxid-kibocsátási költség. A kegyelemdöfést az amerikai védővámok bevezetése hozta, hiszen így az az acél, amely addig az USA-ba ment, most leginkább Európában kötött ki, ami tovább nyomta lefelé az árakat.
Az uniós acélipari szövetség már 2019-ben figyelmeztetett az iparágat bénító világgazdasági veszélyre. Jelezték, hogy tömeges lehet a munkahelyvesztés a 330 ezer főt foglalkoztató acéliparban. A jóslat beigazolódott, a Dunaferr 2020 őszén bejelentette, hogy 350 fővel csökkenti a létszámot.
Végül, bár sikerült megállapodni a szakszervezetekkel, a tervezett leépítés elmaradt, de a viták állandósultak az érdekvédelmi szervezettel.
A magyar kormány évekig semmit sem tett a megmentésért, az elmúlt hónapokban váratlanul mégis kiállt az 500 milliárd forintos tartozást felhalmozó Dunaferr megmentése mellett.
A helyzet azonban továbbra sem egyszerű:
a HVG emlékeztet, hogy a céget megvásároló vállalatnak nemcsak a vételárat kell előteremtenie, de hiszen az értékesítési felhívás szerint legkevesebb 37 milliárd forintnyi azonnali befektetés szükséges ahhoz, hogy a Dunaferr egyáltalán visszakapja az elveszített környezetvédelmi engedélyeit, amelyek híján már rég be kellett volna zárni.
A Greenpeace már 2016-ban arról írt, hogy Dunaújváros a legszennyezettebb magyarországi területek közé tartozik. Az akkori számítások szerint az üzemek körül „összesen több mint egymillió köbméter talaj szennyeződött körülbelül 342 tonna benzollal. A benzol... a talajban a megengedett érték 327-szerese, míg a talajvízben a 197-szerese”. Az aromás szénhidrogének koncentrációja pedig a kokszolónál „14 méteres mélységben a határérték több mint 13 ezerszerese”.
(Kiemelt kép: Az első csapolás a dunaújvárosi ISD Dunaferr átépített nagyolvasztójában 2016. július 25-én. Fotó: MTI / Máthé Zoltán)