Döglődik a magyar versenyképesség

Az Európai Bizottság honlapján közzétette az európai regionális versenyképességi indexet (RCI), amely annak mérésére szolgál, hogy egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet kínálni egyrészt a vállalkozások, másrészt az emberek számára a mindennapi élethez és a munkavégzéshez.

2017. március 1., 10:50

Az EU háromévente méri fel a regionális versenyképességet, a legutóbbi, 2016-os felmérés adatait nemrég hozták nyilvánosságra. Magyarország szempontjából az eredmény eléggé elkeserítő: a hazai régiók közül egyedül a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarországi régió eredménye kaparássza alulról az uniós átlagot.

Forrás: Európai Bizottság

A felmérés során három dimenzióban vizsgálták az adott régióban tapasztalható állapotokat:

Alapvető jellemzők (gazdasági stabilitás, közigazgatás színvonala, infrastruktúra, egészségügy, alapfokú oktatás);

hatékonyság (felsőfokú oktatás és élethosszig tartó tanulás, munkaerő-piaci hatékonyság, a piac mérete);

innováció (az elérhető technológiák mennyire naprakészek, a gazdasági élet tagoltsága és rétegezettsége, innováció).

A mutató tehát nem az egy főre jutó GDP-t vagy a gazdasági fejlettséget mutatja, hanem a versenyképességet, amely, a tanulmány szerzői szerint,

egy régiónak azon képessége, hogy vonzó és fenntartható környezetet biztosítson cégeknek, az ott élőknek és az ott dolgozóknak.

Vagyis azt pontozták, hogy mennyire jó az adott régióban élni és vállalkozni.

Az adatokat ezután az erre kidolgozott módszertan szerint számszerűsítették, ez alapján lehet kiszámolni a versenyképességi indexet, amely 1–100 közötti mérőszám.

A hét magyar régió átlaga egyedül két mutatóban (gazdasági stabilitás, munkaerő-piaci hatékonyság) közelítette meg alulról az EU-s átlagot, minden más tekintetben messze elmaradunk az átlagértékektől. Különösen látványos a leszakadásunk az egészségügy és az alapfokú oktatás területén.

A Közép-Magyarországi régió az uniós átlaggal való összehasonlításban valamennyire versenyképesnek mondható, innováció szempontjából érzékelhetően meg is haladja azt. Ugyanakkor az egészségügy, az alapfokú oktatás és az infrastruktúra területén még a fővárosi régió is messze elmarad az uniós átlagtól.

Az Európai Unióban 263 régió van, a hét magyarországi régió a következő versenyképességi indexszel és helyezéssel rendelkezik (a 263 EU-s régió közül, zárójelben a 2013-as helyezés):

Közép-Magyarország – versenyképességi index: 49,1, rangsorban: 152. (144.)

Közép-Dunántúl – versenyképességi index: 30,9, rangsorban: 205. (192)

Nyugat-Dunántúl – versenyképességi index: 30,6, rangsorban: 207. (189.)

Dél-Dunántúl – versenyképességi index: 22,9, rangsorban: 227. (219.)

Észak-Magyarország – versenyképességi index: 20,1, rangsorban: 231. (218.)

Észak-Alföld – versenyképességi index: 19,8, rangsorban: 232. (231.)

Dél-Alföld – versenyképességi index: 24,3, rangsorban: 224. (220.)

Az összes magyarországi régió eredménye rosszabb a legutóbbi, 2013-as felméréshez képest. Ez azt jelenti, hogy saját korábbi teljesítményéhez képest stagnált, azaz nem fejlődött, Észak-Magyarország viszont érdemben is rontott. Ebben egyedülálló az egykori keleti blokk összes országának összes régiója között.

A felmérés adatai interaktív térképekkel és grafikonokkal megtekinthetők az Európai Bizottság honlapján.