Devizahitelek: tízmilliárd visszajár a bankoknak
A GVH Rogán Antal kezdeményezésére 2013-ban tizenegy pénzintézetre rekordösszegű, összesen 9,488 milliárd forint bírságot szabott ki a végtörlesztés korlátozására, azaz a hitelkiváltás intenzitásának csökkentésére és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogására irányuló összehangolt magatartás miatt.
Bírságok
- OTP: 3,922 milliárd,
- Erste: 1,725 milliárd,
- Kereskedelmi és Hitelbank: 983,3 millió,
- CIB Bank: 835,4 millió,
- MKB: 783 millió,
- Raiffeisen: 583,6 millió,
- UniCredit: 306,3 millió,
- UCB Ingatlanhitel Zrt.: 63,2 millió,
- Magyar Takarékszövetkezeti Bank: egymillió,
- Citibank: 800 ezer.
Az ítélet indoklásában a kúriai tanács elnöke előadta: megállapítható volt az a tényállás, hogy a 2011. szeptember 15-i találkozón a bankok képviselői erről a témáról (a végtörlesztésről) beszéltek. A Kúria szerint a nyilatkozatokból kiderült, evidens volt a résztvevők számára, hogy a tömeges hitelkiváltás hátrányos lenne a szektorra nézve, amint ez abban az e-mailben szerepelt, amit az egyik bank képviselője küldött el a találkozót követően.
Összességében megállapítható, hogy magas szintű banki döntéshozók találkoztak, akik részt vesznek a banki stratégia kialakításában – szögezte le.
A banki vezetők kétoldalú megbeszéléseiről elmondta, hogy ezek súlya lényegesen csekélyebb, de elképzelhető itt is az információmegosztás, ami jogsértő. A Kúria szerint a tényállás az, hogy a bankok a korlátozás érdekében összehangolták a stratégiájukat, azonban azt nem lehet állítani, hogy emiatt nem volt verseny.
Úgy vélte, a piacmeghatározásban, azaz a bírságot megalapozó tényeknél releváns a szakértői vélemény, ami elmaradt az első- és másodfokú bírósági eljárásoknál. A bíróság nem ismerte a végtörlesztéssel nem érintett devizahitelek arányát egyes felpereseknél. Az ügy megismétlése során a „számítási hibákat orvosolni kell”, mivel ha hiba van a piacmeghatározásban, akkor a releváns forgalom meghatározásában is hiba van – mondta a tanács elnöke.
A többórás tárgyalás során a felperesek jogi képviselői többször felvetették, hogy nem volt átfogó terv, így nem valósult meg az egységes és folyamatos jogsértés, ami a GVH határozatában szerepel.
A felperes bankok jogi képviselői az MTI-nek az ítélet kihirdetése után azt mondták: a GVH-nak újra kell vizsgálnia elsősorban a bírságolás körülményeit és azokat a szempontokat, amelyek alapján kiszabták a bírságot. Az ítélet szerintük azt is jelenti, hogy a GVH-nak vissza kell fizetnie a bankok által korábban a hivatalnak befizetett csaknem tízmilliárd forintnyi bírságot.
Az alperes GVH álláspontja szerint a Kúria megalapozottnak találta a bírság alapjául szolgáló jogsértést, tehát helybenhagyta a versenyhatósági határozatnak a jogsértést megállapító részét, és csak a bírságösszeg tekintetében kötelezte a GVH-t új eljárás lefolytatására a tíz felperesből nyolc bank esetében.
(MTI)
