Bedöntheti Magyarországot egy autópiaci válság

A magyar ipari teljesítmény majdnem harmadát adja az autóipar. A hazai gazdaság kitettsége igen komoly: az első negyedéves erősen egyik fő oka (a kiesett uniós támogatások mellett) az volt, hogy az Audi modellváltás miatt átmenetileg csökkentette a termelését. De valójában mennyire függünk az autógyáraktól?

2016. augusztus 8., 15:03

Az ipari teljesítmény a harmadával, a GDP legalább 5 százalékkal esne, a növekedés üteme pedig egy százalékponttal csökkenne Magyarországon az autóipar nélkül, miközben a költségvetési hiány minimum 140 milliárd forinttal emelkedne –

számolta össze a Világgazdaság.

A járműgyártás a magyar GDP-hez 4,61 százalékot tett hozzá 2014-ben önmagában is, ám az arány tovább emelkedett tavaly, amikor az ágazat az ipari termelésnek már a 28,6 százalékát adta az előző évi 26 százalék után. A járműipar termelése tavaly meghaladta a 7800 milliárd forintot, nagyobb volt, mint az utána következő elektronikaié és az élelmiszeriparé együttvéve. Ráadásul a negyedik helyen az autóipari beszállítások miatt nagyra nőtt gumi- és műanyagipar áll.

Az ágazatban összesen majdnem százezren dolgoztak, ami az iparban foglalkoztatottaknak alig a 14 százalékát jelenti – az élelmiszergyártásban nagyobb a létszám, de a vendéglátásban is kétszer ennyi. Mindez azt jelenti, hogy az autógyárak teljes kivonulása esetén sem kellene feltétlenül az állástalanság tartós és jelentős növekedésével számolni: valószínűsíthető, hogy az ipar és a gazdaság más szektorai felszívnák a munkaerő-kínálatot – legalábbis a mai állapotukban. Az persze biztos, hogy a járműgyártás kivonulásával nem maradna tartósan feszített a munkaerőpiac sem, ami a bruttó bérnövekedési ütem lassulását hozná. Ez már érzékenyen érintené a költségvetést is.

A büdzsé jelenleg leginkább az autóiparban foglalkoztatottak után tesz szert bevételre, mert a magyar adószerkezetben elhanyagolhatóan kicsiny vállalati adót a nagy gyárak számtalan kedvezmény révén csökkentik vagy nullázzák le. A jól fizetett alkalmazottakon azonban (a járműgyártásban 353 ezer forint volt az átlagos havi munkajövedelem január–májusban) szépen keres az állam. Az éves bevétel eléri a 230 milliárd forintot, miközben a megkeresett nettó elköltése után további 40 milliárd forintos áfa is bejön. Ha az állam e bevételnek csak a felétől esik el, és csak a dolgozók 20 százaléka nem talál állást, az akkor is – az egy közmunkásra költött 1,3 millió forint kiadással számolva – éves szinten több mint 140 milliárd forint kiesés a költségvetésnek. És ez csak a közvetlen hatás, közvetetten hatna a turizmustól a mezőgazdaságig szinte mindenre.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az átlagosnál gyorsabb autóipari növekedés az, ami felfelé tolja a magyar GDP bővülésének ütemét – e nélkül számolva a nemzeti össztermék bővülése tavaly közel egy százalékponttal lett volna alacsonyabb.