Akár 100 ezer munkahely is megszűnhet jövőre
Még nincs is nálunk recesszió, a munkanélküliség mégis növekszik. Ennek köze sincs az általános válsághoz, okai a magyar gazdaság belső gondjaiban keresendőek. Ezen a mostani pénzügyi mentőcsomag és a megszorító intézkedések sem segítenek, éppen ellenkezőleg: a növekedés lefékeződése és a várható fogyasztáscsökkenés miatt az álláskeresők száma jövőre törvényszerűen megugrik. Változás csak átfogó reformok végrehajtásával lehetséges.
A munkanélküliségi ráta 7,7 százalékra nőtt 2008 harmadik negyedévében, az előző negyedévi 7,6 százalékról; egy éve 7,2 százalék volt a munkanélküliek aránya - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. A munkanélküliek száma a harmadik negyedévben 328 ezer volt, 20.800-zal több, mint egy évvel ezelőtt és 8.500-zal nőtt az előző negyedévvel összevetve. Az Eurostat által publikált, a regisztrációs adatok dinamikája alapján kalkulált munkanélküliségi ráta augusztusban az Európai Unióban átlagosan hét százalék volt.
A 15-74 éves népességben a foglalkoztatottak száma 3 millió 924 ezer, azaz a korosztály 50,9 százaléka állt munkában, az előző negyedévinél 55.800-zal több, viszont 23.100-zal kevesebb mint a tavalyi év harmadik negyedében. A munkaerőpiacon a 15-74 éves korosztály 55,2 volt jelen akár munkavállalóként akár álláskeresőként és ez 2006 negyedik negyede óta a legmagasabb arány.
A munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kikerülő munkanélküliek aránya 20,4 százalék volt, ami 0,6 százalékponttal magasabb, mint a megelőző évben. Az e korcsoportban a munkanélküliségi ráta 20,8 százaléknak felelt meg. A munkanélküliek 50 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap.
A 15-64 éves munkavállalási korú népesség pedig 62,1 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon és 57.3 százaléka állt munkában. A foglalkoztatási arány ebben a korosztályban ismét elérte a 2007 szeptembere és novembere között mért háromhavi átlagos arányt, az úgynevezett aktivitási ráta viszont 2006 vége óta most volt a legmagasabb. Ezzel együtt messze elmarad a régi EU-tagok csaknem hetven százalékos átlagától, amelyet tíz éven belül nekünk is el kellene érnünk.
Ennek az esélyei egyre csökkennek. Az általános gazdasági válság következményeként a kormány a jövő évre már egy százalékos GDP csökkenéssel számol, amit egyes szakértők még optimistának is tartanak. Az elkerülhetetlen európai recesszió főleg az exportra termelő ágazatokat sújtja majd, ennek jelei máris láthatóak. Ebben a helyzetben a munkanélküliség tovább fog nőni, elsősorban a járműiparban, az elektronikai gyártó ágazatokban, egyes szolgáltatási területeken és a kereskedelemben. A munkaügyi minisztérium 50 ezer új álláskeresővel számol, független szakértők szerint a megszűnő munkahelyek száma akár ennek a kétszerese is lehet.
Az amúgy is alacsony foglalkoztatási szint további csökkenése növekvő terhet ró az állami ellátó rendszerekre. Egyre kevesebb dolgozó tart el egyre több embert, ami rövid távon a költségvetés egyensúlyát rontja, hosszabb távon pedig a szociális és nyugdíjrendszer biztos összeomlásához vezet. A mostani feltételek nem kedveznek a drasztikus változtatásoknak, de legalább bátrabb lépésekre ösztönözhetik a politikai elitet. A nagy külső nyomás enyhülésével párhuzamban el kell majd indítani a nagy rendszerek átalakítását, mert csak így érhető el a magyar gazdaság tartós növekedése. Ha ezt a döntéshozók elmulasztják, a jelenleginél is sokkal súlyosabb válságnak nézünk elébe, amiért viszont már csak magunkat okolhatjuk.
