Áfa-törvény: bizonytalanná vált az egész

Eszerint ugyanis "egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adó-visszatérítés követelményével ellentétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet". A Népszava azt írta: Magyarország uniós csatlakozása óta ez az első olyan kötelezettségszegési eljárás, amelyben az országgal szemben elmarasztaló ítéletet hozott az uniós bíróság.

Az áfa-szabályozás ügyében az Európai Bizottság tavaly tavasszal fordult az uniós bírósághoz, mert a magyar szabályok szerint a cégek az államkasszába fizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetett áfát, és amennyiben a levonható összege meghaladja a befizetendőt, a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. Viszont ha a cég valamely beszerzését a hozzá kapcsolódó adóval együtt még nem fizette meg üzleti partnerének, az érintett áfa összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa így csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit - írta a Népszava.

A kormány közleményében tudomásul vette az ítéletet, és közölte, hogy a döntés nem befolyásolja sem az idei, sem a jövő évi költségvetést. Magyarországon - a térség többi államához képest - páratlanul szigorú az áfa-visszatérítés rendje - mondta a Népszavának Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint a most elmarasztalt áfa-törvény miatt sokan akadtak olyanok, akik inkább kiléptek az áfa-körből, mint hogy a visszaigénylés bizonytalanságát vállalják. A szakember úgy vélte: a módosított jogszabály idén elkészülhet, és jövőre már alkalmazhatják is. Vadász Iván azonban nem zárta ki, hogy a kormány újabb trükköt talál ki, hogy az áfát jogtalanul visszatartsa, ezáltal a versenyt torzítsa, és a vállalkozói szféra egyes szereplőit ellehetetlenítse.