A Wikileaks Orbánt is lebuktatta

Bár éveken át keményen támadta a Fidesz és Orbán Viktor a Déli Áramlat gázvezeték támogatása miatt az MSZP-s kormányokat, egy, a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai távirat szerint Orbán amerikai diplomatáknak elismerte, hogy ő is szükségesnek tartja a vezeték megépítését. Orbán a távirat szerint azt mondta, a Fidesz harcossága ellenére hasonló politikát folytatna ebben az ügyben, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány.

2011. szeptember 2., 17:51

A korábbi kijelentésekkel ellentétben úgy tűnik, az ellenzékben lévő Fidesz is egyetért a Déli Áramlat megépítésével, vagy már nem találja kifizetődőnek ezzel támadni a szocialista kormányt - olvasható egy, Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet által küldött diplomáciai táviratban. A WikiLeaks által kiszivárogtatott "classified" (azaz bizalmas) besorolású táviratot 2010. január 21-én írták.

A távirat szerint Orbán Viktor jelenlegi kormányfő "bevallotta a nagykövetségnek, hogy hasonló politikát folytatna a Déli Áramlattal [mint az akkori kormány] és a Fidesz megfontolt hallgatása a legutóbbi [Déli Áramlatról szóló] bejelentéskor éles ellentétben áll a korábbi harcias kijelentéseivel".

A Déli Áramlat egy olyan gázvezeték, amely Oroszország és több európai ország együttműködésével épülne meg, és délről juttatna orosz gázt Európába. Megépítésének értelme, hogy ezzel elkerülhető lenne az Ukrajnán át Európába érkező gázvezeték. Oroszországnak és Ukrajnának több éles vitája volt a gázárakról az elmúlt években, amelyek miatt az oroszok többször elzárták az Ukrajnán át haladó vezetéket, ami bizonytalanná tette Kelet- és Közép-Európa gázellátását - írta az Origo.

Egy másik, 2009. novemberi táviratban szó esik Richard Morningstar, az amerikai külügyminiszter energiaügyi különmegbízottja és az akkor még ellenzéki Orbán Viktor tárgyalásáról is. Eszerint Orbán jelezte, egyetért azzal, hogy az EU által támogatott Nabucco gázvezetékterv vitathatatlan prioritás, de kijelentette, Magyarország nem kockáztathatja meg, hogy kimaradjon az orosz projektből, a Déli Áramlatból, még akkor sem, ha e vezeték megépülésének végül áldozatul esik a Nabucco.

2008-ban puccsról beszélt a Fidesz

A táviratok érdekessége, hogy a Fidesz politikusai 2008-ban felszólították Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy ne írja alá a Déli Áramlatról szóló szerződést. Orbán Viktor az aláírás után puccshoz hasonlította a lépést. "A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen" - mondta Orbán Viktor egy szlovákiai konferencián az év februárjában. Az MTI hírarchívuma alapján a Fidesz 2009 nyarán többször is felszólította az MSZP-t arra, hogy állítsa le a Déli Áramlat magyarországi cégének alapítási folyamatát.

Az MTI hírarchívuma szerint a Fidesz politikusainak többsége 2009 ősze és a 2010. áprilisi választások között nem mondtak véleményt nyilvánosan a Déli Áramlatról, az egyetlen kivétel az MTI szerint Németh Zsolt jelenlegi külügyi államtitkár volt. Ő egy 2010. februári nyilatkozatában érintette a témát.

Németh a budapesti energiapolitikai csúcstalálkozó idején - amelyen nyilatkozatban rögzítették, hogy Magyarország is részt vesz a Déli Áramlatban - azt közölte, hogy a Fidesz "egyetért a konferencián elfogadandó nyilatkozat összes céljával". Németh azt is közölte, hogy "a kormány, mandátumának legvégére, megtalálta azt a megfelelő politikai vonalvezetést, amelyet az ellenzéki párt elvárt volna az elmúlt nyolc évben".

Ennek ellenére márciusban a Gyurcsány-kormány által aláírt szerződés valódiságát is vitatta az akkor ellenzékben lévő Fidesz. A kormányváltás után 2010 augusztusában a Nemzetgazdasági Minisztérium már azt közölte, hogy "egyoldalú gázellátási helyzete miatt Magyarország érdekelt úgy a különböző gázszállító útvonalak kiépítésében, mint a több forrásban, így támogatja mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat tranzitvezeték megépítését és összekapcsolását a hazai elosztó rendszerekkel".

A Wikileaks-es cikk az

Origón folytatódik.

A nyugdíj összegének növelése érdekében többféle társadalombiztosítási megállapodás köthető, amelyek lehetővé teszik a szolgálati idő és az alapkereset bővítését is, így biztosítva a magasabb nyugdíjat, illetve az elégséges szolgálati időt a jövőben.