A szomszéd gáza zöldebb?!

A tegnapi brüsszeli megbeszélés sorozat a Gazprom és az ukrán gáztröszt vezetői, valamint az unió illetékesei között nem oldotta meg a vitát, de világosabbá tette az álláspontokat és a kialakult helyzet okait. Az orosz fél végig azt hangsúlyozta, hogy szállítaná Európába a szerződött gázmennyiséget, de az ukránok megcsapolják azt, ezzel próbálva zsarolni mind Moszkvát, mind pedig az EU-t. Az ukrán cég képviselői viszont azt állították, hogy a Gazprom nem küld és nem is akar gázt küldeni.

A kölcsönös vádaskodások eldöntésére az oroszok azt javasolták, hogy nemzetközi szakértői csoport ellenőrizze az Ukrajnába bemenő és onnan Európa felé kimenő mérőpontoknál a gázmennyiséget. Erről az ukrán fél előbb hallani sem akart, majd csak azzal a feltétellel fogadta el, hogy az ellenőrök között oroszok ne legyenek. Bár ezt a követelést az EU illetékesek is nonszensznek tartották, mivel az ellenőrzésnél minden érdekeltnek ott kellene lennie, hosszas huzavona után a válság rendezése érdekében végül ők is és a Gazprom is elfogadták ezt a megoldást. Ezzel esély van arra, hogy néhány napon belül újra eljut az orosz gáz az európai partnerekhez.

Nem vagyunk túl a nehezén

Ez azonban még nem jelenti a konfliktus megnyugtató rendezését egyik fél számára sem. Hazánk volt moszkvai nagykövete, Székely Árpád szerint az uniónak a hosszú távú megoldást kell szorgalmaznia és elősegítenie. Itt nem kétoldalú árvitáról van szó, hanem arról, hogyan biztosítható és garantálható a jövőben Európa gázellátása. Ez nem csupán a mi érdekünk, hanem Oroszországé is, mivel a függés kölcsönös: nekünk az orosz gáz ugyanannyira fontos, mint nekik az európai biztos és kiszámítható piac. Ebben régóta a leggyengébb pontot a fő tranzitútvonal, Ukrajna jelenti, az egyetlen ország, amellyel Moszkvának nincs hosszútávú szerződése, hanem évről-évre újat kötnek - hangsúlyozta Székely Árpád.

Ennek az az oka, hogy Kijev hagyományosan alacsony áron kapja a gázt, és egész ipara lényegében erre épül. Az orosz fél viszont a világpiaci árszinthez akar közelíteni, miért adná 180 dollárért a gázt, amikor az európai partnereknek 450-ért is el tudja adni azt. A jelenlegi állapot óriási versenyelőnyt jelent az ukrán gazdaságnak a többi országhoz képest, amihez ragaszkodni akar, azonban ez rajta kívül senkinek nem az érdeke. Kijev igyekszik konzerválni kivételezett helyzetét és ennek érdekében visszaél azzal, hogy a náluk futó tranzitút miatt a gázvezeték mindkét végén lévőket sakkban tudja tartani.

Minden januárban ismétlődni fog?

Székely Árpád szerint Moszkva a mostani, a megszokottnál keményebb lépéssel azt akarta jelezni az EU-nak, hogy közösen kell stratégiai megoldást találni, mégpedig a közös érdekekből kiindulva. Az orosz fél sem akarja, hogy minden januárban ismétlődjön a mostani helyzet, hanem tervezhető, a kölcsönös bizalomra épülő partnerséget akar. Ennek érdekében már régebben más árképzési rendszert is javasoltak, amely fix árból, nem pedig a kőolaj kiszámíthatatlan ármozgásából indulna ki.

– Az igazi megoldást az jelentené, ha az EU, Oroszország és Ukrajna az együttműködést közös üzleti alapra helyeznék - fejtette ki a volt nagykövet. Ez magában foglalná az érdekelt cégekben való kölcsönös tulajdonszerzést és/vagy közös vállalkozások létrehozását a kitermeléstől kezdve a szállításon keresztül a forgalmazásig. Ez nem csupán biztos és hosszútávú garanciát jelentene a partnerek számára, hanem a legolcsóbb megoldás is lenne.

Ennek az esélyei egyelőre nem megbecsülhetőek. A 168ora.hu moszkvai információi szerint arrafelé főleg az alternatív vezetékek építéséről esik szó. Az egyik egyetem energetikai tanszékének docense szerint az ukrán zsarolás a jövőben akkor védhető ki, ha az országot elkerülő szállítási utak kiépülnek. A legfontosabbnak a Balti-tenger alatt Németország felé tartó Északi Áramlatot tarják, ez után következik a Déli Áramlat, amelyben mi is érdekeltek vagyunk. Ez a két vezeték összesen majdnem akkora kapacitású lenne, mint az Ukrajnán áthaladó. Az uniós Nabucco-vezetékkel Moszkvában a szakértők nem számolnak, mert szerintük annak nem lesz nyersanyagforrása.