A legfrissebb összecsapás Brüsszel és az Orbán-kabinet között

AP

Magyarországon a választási ígéretek megszegésével, és olyan homályos ügyletekkel vádolták meg Orbán Viktort, valamint a Fideszt, amelyek keretében barátok, rokonok és politikai támogatók szerezték meg értékes állami földek bérleti jogát sok helyi gazdával szemben – jelenti az AP hírügynökség. A választások előtt a fiatal demokraták még azt hangoztatták, hogy termőterületekhez juttatják a parasztokat és a fiatal családokat, éppen ez volt földcsuszamlásszerű győzelmük egyik oka. Kajászón azonban senki sem nyert a helyiek közül a pályázatokon. Ehelyett két csoport futott be, az egyik a felcsúti polgármesterhez köthető. Orbán két év alatt átalakította az országot, jelentős hatalmat összpontosított a kezében, ideértve olyan intézmények nagyobb politikai ellenőrzését, mint a média és a jegybank. Az elégedetlenség azonban rohamosan erősödik a kormánnyal szemben, mivel az egyre sűrűsödő megszorítások és a gyenge növekedési kilátások megkérdőjelezik a hatalom szokatlan gazdaságpolitikáját. A korrupció vádja virtuálisan minden magyar kormány ellen felmerült, de a földbérleti szerződések kapcsán a jelek szerint lavinaméreteket ölt. Az elosztási rendszer egyik leghangosabb bírálója, Ángyán József azt ígéri folytatja a harcot az övéi között. Budai Gyula viszont azt állítja, Kajászón semmiféle jogtalanságot nem tárt fel a vizsgálat. A pályázatokért felelős szervezet vezetője szerint pedig csupán a csalódott vesztesek panaszkodnak. (A tudósítást lehozta a Washington Post.)

Reuters

Magyarország azt állítja, hogy az unió Bizottsága „zsarolja”. Budapest egyben a deficit csökkentésére meglengette Európa legmagasabb bankadójának emelését, illetve további adók kivetését más ágazatokra. A legfrissebb összecsapás Brüsszel és az Orbán-kabinet között feltárja, hogy két év unortodox gazdaságpolitikája után mennyire eltérnek a nézetek az ügyben, miként lehetne megbízható alapokra állítani Közép-Európa legeladósodottabb államát. A miniszterelnök határozott szándéka, hogy nem kívánja visszafogni a kiadásokat, mindezidáig megakadályozta a megállapodást az IMF-fel. Ám ha november 7-ig nem terjeszt elő meggyőző csomagot a hiánycsökkentésre, akkor az ország sok millió eurós kohéziós támogatásnak inthet búcsút, ami újabb hatalmas lyukat ütne a költségvetésen, figyelembe véve a jövő évi gyatra növekedési kilátásokat is. Giró-Szász András szerint egyfajta diktátummal, kényszerítéssel és zsarolással ér fel, ahogyan az EU kilátásba helyezte a támogatás megkurtítását, ha a kormány nem jelent be a Bizottság tetszésének megfelelő újabb és újabb lépéseket. Úgy vélte, hogy az uniónak nincs alapja előírni, a magyar fél miként vigye 3 % alá a deficitet. Egy brüsszeli forrás ugyanakkor névtelenséget kérve úgy nyilatkozott, hogy az újabb budapesti csomag jelentős növekedési kockázatokat tartalmaz. Mint mondta, egyelőre ugyan nehéz pontosan felmérni, mekkora a különbség a kormány és a Bizottság számai között, de jó pár bizonytalansági tényezővel kell kalkulálni. Ráadásul a magyar terv szembe megy a Bizottság néhány kulcsfontosságú júliusi ajánlásával. Egyébként a bankadó emelése fokozta az aggályokat, hogy a költségvetési politika elfojtja a kilábalást a recesszióból és bonyolítja a tárgyalásokat a Valutaalap hiteléről.

Bloomberg

Az osztrák pénzügyminiszter-asszony izgalmasnak nevezte a magyar tranzakciós adót, szerinte érdemes lenne közelebbről szemügyre venni a tervet, ám közben az érintett osztrák bankok bírálják a magyarországi szabályozást. A Matolcsy Györggyel lezajlott bécsi találkozó után Fekter közölte: a magyar fél igazán új utakat keres az adózásban, ami azt jelenti, hogy a jövedelmeket csak 10-15 %-os adóval terhelnék meg és az ily módon kieső állami bevételeket ellensúlyoznák azután a banki műveleteket sújtó adókkal. Magyarország igyekszik betömni az egykulcsos adó által keletkezett költségvetési hiányt, de ha nem sikerül azt levinnie az előírt szintre, akkor veszélybe kerülnek számára az uniós fejlesztési alapok. A Raiffeisen vezérigazgatója kijelentette, hogy a magas adók miatt számukra a magyar piac jelenti a legnagyobb gondot. Fekter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem szabad ostorozni az Orbán-kormányt.

A hírügynökség beszámol arról, hogy az amerikai Békeintézetben tartották meg a magyar nagykövetség 56-os ünnepségét, amelyen a 300 vendég között többek között megjelent Rumsfeld volt védelmi miniszter, George Pataki, Philip Reeker, a State Department európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, valamint Martonyi János. Az eseményt mások mellett a General Electric szponzorálta, amelynek alelnöke közölte, hogy a jövő héten Budapestre megy, mert pénzügyi eszközökkel szeretnék elősegíteni a magyar ipari termékek eladását. Szapáry nagykövet az estén megerősítette, hogy a magyar kormány egymillió dollárrral kívánja támogatni a washingtoni kommunizmus múzeum megépítését.

Tagesanzeiger

„Orbán Viktor vérről és rögről áradozik – Magyarország miniszterelnöke a nacionalista propaganda új húrjain játszik és kétségbe vonja a határokat” – ezzel a címmel számol be a svájci lap a kormányfő legújabb megnyilvánulásairól. Mint írja, Orbán Berlinben, az Adenauer-alapítvány rendezvényén még egészen meggyőződéses európainak mutatkozott. Odahaza azonban csakis ellenségként és fenyegetésként beszél az EU-ról, de ebben már nincs semmi új. Ópusztaszeri felszólalása viszont minden eddigit felülmúl (Igazából alul – a szerk.). A magyarok dominanciájának alátámasztására ugyanis a választófülkék forradalma mellett olyan állítólagos történelmi jogot is felidéz, amit a bibliából és ősi magyar mondabeli lényekből vezet le. Ráadásul eddig csupán a Jobbik hangoztatta nyíltan, hogy meg kell változtatni a trianoni határokat és vissza kell állítani Nagy-Magyarországot. Hogy a turul ismét előkerült, abban nincsen semmi meglepő: a csodamadár kultusza mindig a nacionalizmus idején virágzott, így most Orbán 2010-es hatalomra lépése óta. A kormány haza rögjének megvédésére meghirdette, hogy megakadályozza a külföldiek földszerzését. Emellett a Valutaalap is a hivatalos propaganda célpontja. Lásd a sajtókampányt, jóllehet semmi sem támasztja alá, hogy az IMF valaha is követelte volna a kifogásolt feltételek teljesítését. A hirdetések egyik célja persze nyilvánvalóan az, hogy ráhangolják a magyarokat az október 23-i tüntetésre, ahol ismét beszél majd Orbán Viktor.

Der Standard

Visszatérésre készül Bajnai Gordon, az általa létrehozott Haza és haladás egyesület célja, hogy nemzeti egyetértést érjen el a megosztott országban. Az új tömörülés a reformok jegyében kíván politizálni és széles konszenzus megteremtésével igyekszik áthidalni a kormányváltást. A tagok között van az egykori válságkormány két tagja: Oszkó Péter és Balázs Péter. Bajnai comeback-jéről hónapok óta folytak a találgatások. A média máris az ellenzék arcaként és Orbán legfőbb kihívójaként mutatja be a párton kívüli politikust. A balliberális ellenzék azonban megosztott a konkurrens személyét illetően, aki a jelenlegi miniszterelnökkel elégedetlen új polgári mozgalom élére állhat. Bajnairól, aki ért a gazdasághoz és össze tudja fogni az embereket, úgy gondolják, hogy képes egyesíteni a nemzetet.