A jobb kiütéssel nyeri a médiaháborút
Mint az várható volt, a Sláger és Danubius rádiók sajátos frekvenciavesztése botrányt kavart külföldön, idehaza azonban minden úgy folytatódik, mintha misem történt volna. Az újrakezdett médiaháborúban a küzdő felek összeborulása a rádiók ügyében csak egy múló epizód, ami a lényegen nem változtat: a harc anélkül már eldőlt, hogy igazi küzdelem lett volna.
Ha valaki eddig nem lett volna tisztában azzal, milyen országban él, a két leghallgatottabb hullámsáv pályáztatásán történtek egyértelművé tehették számára az itt uralkodó viszonyokat. Az ORTT - saját elnöke és a két legfőbb közjogi méltóság intése ellenére - úgy hirdetett győzteseket, hogy azok ajánlata még a laikus szemlélő számára is nagyvonalúan kezelte a médiatörvényt, és enyhén szólva optimista ígéreteket tartalmazott. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy médiacég a bevételeinek felét frekvenciadíjként be tudja fizetni és még marad is neki valami, ehhez 50 százalék feletti nyereségrátát kellene produkálnia, ami elképzelhetetlen. Illetve csak úgy lehetséges, ha kijátszák a díjfizetést azzal, hogy a hirdetésbevételek egy másik céghez futnak be, amelyik csak annyit ad tovább, hogy a törvényileg megszabott minimumdíjhoz elég legyen. Ehhez persze a működési költségeket is olyan alacsonynak kellett beállítani, ami szakmai körök szerint egy vidéki helyi rádiónak is kevés lenne, nemhogy a leghallgatottabb országos csatornáknak, amelyek ráadásul színvonalas műsorokat ígérnek. Az már csak hab a tortán, hogy néha óránként 20 perc reklámidővel számolnak, miközben a médiatörvény csupán 15 percet engedélyez.
Mindez nem zavarta a fideszes és szocialista delegáltakat abban, hogy szép egyetértésben a saját jelöltjeiket hirdessék ki győztesnek. Még csak nem is próbálták cáfolni, hogy a Sláger frekvenciáját elnyerő FH1 a szocialistákhoz, a Danubiust kiütő Advenio pedig a Fideszhez közeli körökhöz kapcsolódik, nehéz is lett volna, a tulajdonosi kört látva. Ennek ellenére - miközben még a nagyközönség számára is teljesen nyilvánvaló a két nagy párt háttéralkuja! - képviselőik nem csupán tagadják a paktumot, de az Advenio még be is pereli az MDF mutyizást kiáltó elnökét /jellemző módon a törvénytelenségeket soroló, az ORTT éléről tiltakozásul távozó Majthényi Lászlót nem/.
Lobbizni mindkét pártnál
A két pártot a jelek szerint az sem izgatja, mennyit árt az ügy hazánk nemzetközi megítélésének. A legnevesebb gazdasági világlapok, a Financial Times, a The Economist és a Wall Street Journal kommentárjai a gazdasági szférába és a sajtószabadságba nyíltan beavatkozó politika veszélyeire figyelmeztetnek, ami aligha van jó hatással az egyensúlyunk és további fejlődésünk szempontjából rendkívül fontos külső befektetőkre /ráadásul a pécsi vízmű botrányával egyidőben/. Még ennél is sokkal súlyosabb azonban az, hogy a közvéleményen, az írott és íratlan szabályokon átlépve ezt minden következmény nélkül meg lehet nálunk csinálni.
Megbízható forrásaink szerint a két kereskedelmi adó az elmúlt hónapokban mindkét pártnál lobbizni próbált. Állítólag azt az egybehangzó ajánlatot kapták, hogy továbbra is övék lehet a frekvencia, ha üzletrészt adnak el a pártok által megnevezett cégeknek. Miután erre a biztatásra nemet mondtak, a sorsuk el is dőlt: a Fidesz és az MSZP ebben az ügyben kivételesen gyorsan megtalálta a közös hangot és megállapodásra jutott. A kérdés csak az volt, milyen cégeket hozzanak nyerő helyzetbe, de erre is időben megoldást találtak.
A hozzáértők számára nem igazán világos, mi a jó az MSZP-nek ebben az alkuban, amit később a Fidesz simán kijátszhat. A szocialistáknak semmilyen látható stratégiájuk médiaügyekben nincs és nem is volt, rejtély, hogy ez miért nem tűnt fel nekik. A közhangulatnak megfelelően a kereskedelmi médiumok hangneme is egyre inkább nekik kedvezőtlen irányba tolódott, a baloldali értékrendet képviselő orgánumok száma és befolyása folyamatosan csökkent. Ezzel szemben a másik oldal tudatos építésbe fogott, aminek nyomán már szó sincs a korábban állandóan hangoztatott balliberális túlsúlyról. A jobboldali sajtó nem csupán vállalja elkötelezettségét, de harcosan politizál is. Mivel ehhez nem csupán meggyőződés, de pénz is kell, fokozatosan kiépült a szükséges gazdasági háttér is.
Szocialisták defenzívában
Míg a baloldalon nem látni sajtóbirodalmakat, a jobboldalon négy is van. Fellegi Tamás nevéhez köthető a Heti Válasz és a Lánchíd rádió, valamint mostantól kezdve a Danubius helyére lépő csatorna. Liszkai Gábor neve fémjelzi a Magyar Nemzet és a Hírtévé cégcsoportját, Széles Gábor érdekeltségébe tartozik a Magyar Hírlap és az Echo, valamint Vitál tévé, míg Vitézy Tamás tulajdonában van a Helyi Théma. Ezek többnyire veszteségesek és kemény konkurencia harcot folytatnak egymással is, amit a hírek szerint a Fidesz vezetése alaposan kihasznál, jövőbeni támogatást ígérve a jól teljesítőknek.
A választások közeledtével újraéledő médiaháborúban a szocialisták máris defenzívában vannak, egyre jobban érezhető, hogy a nagy médiumok igyekeznek a várható győztes felé közeledni. Az MTV vezetése már letette a voksát az ellenzék mellett, amit jól mutat a Napkelte gyors kipaterolása. Arra a jelek szerint nem gondolnak, hogy a remélt választási győzelem után a Fidesznek már a saját embereire lesz ott is szüksége. Érdekes fejlemény, hogy a kereskedelmi csatornák hírműsoraiban is mind jobban érzékelhető az igazodási igény, ami nem meglepő annak fényében, amit a kulisszák mögött a Fidesz illetékeseitől hallani lehet.
Lapkiadás: szolgálat
A párt berkeiből származó információk szerint most nem akarják elkövetni azt a hibát, ami szerintük az előző választások elvesztésének egyik fő oka volt, ezért erős kontroll alatt akarják tartani a médiát. Hogy ez mit jelent, megtudható például Vitézy Tamásnak a Népszabadságnak adott interjújából. Az üzletember egyszerűen szolgálatnak minősítette a lapkiadói tevékenységét, aminek célja az Orbán-féle értékrend támogatása. /Ez a megközelítés ismerősnek tűnhet azoknak, akik a régi időkben olvasták Leninnek a pártsajtó szerepéről szóló gondolatait./ Vitézy teljesen természetesnek tekinti az elfogultság mellett azt is, hogy a kormány segíti a neki szolgálatot teljesítő médiumokat.
A várható nyomásgyakorlás szempontjából leginkább figyelemre méltó kijelentése az volt, hogy a hirdetők már nem idegenkednek a nyíltan pártos médiától, azaz lefordítva: politikailag befolyásolhatók. A Fideszhez közeli forrásaink szerint a leendő kormányuk alatt irányítani igyekeznek majd nem csak az állami és önkormányzati hátterű, de a magánszféra kereskedelmi és üzlet célú hirdetéseit is. Ezzel az egész médiát nyomás alatt tudják tartani, egyeseket támogatnak majd, mások elől elszívják a levegőt. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy már most készülnek erre. Az igazi médiaháború pedig elmarad, mert az egyik fél kiütéssel győz még azelőtt, hogy a harc igazán elkezdődne.
