A falánk kisgömböc

A legutóbbi davosi Világgazdasági Fórum egyik beszélgetésén hangzott el a kérdés: 2020-ban milyen lesz a versenyképes munkavállaló s melyek azok a készségek, amelyek nélkül szinte reménytelen lesz érvényesülni a munkaerőpiacon? Egy tízes listát kellett felállítaniuk a hozzászólóknak. A digitális tudás és az angol nyelv ismerete nem szerepelhetett az elvárások között, mondván: azok megléte evidencia. Felkerült viszont a listára például a komplex problémamegoldás csapatmunkában, a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az érzelmi intelligencia. Csupa olyasmi, amire ma Magyarországon még gondolni is bűn. Miért baj ez az ország versenyképessége szempontjából?

Chikán Attilaakadémikus, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója szerint azért, mert a mai politikai társadalomfelfogás Magyarországot az alacsony fejlettségű államok körébe zárja.

Nem mindig volt ez így. A kilencvenes évek elején számos olyan előnye volt Magyarországnak, amelyek a kelet-közép-európai régió éllovasává tették. Ide sorolja Bod Péter Ákos, a BCE tanszékvezető egyetemi tanára az akkoriban született, a befektetők számára fontos jogszabályokat – ezek közé tartozik a csődtörvény vagy a számviteli törvény –, illetve azt, hogy korrupció szempontjából a tisztább államok között tartottak számon bennünket. Ebből az előnyből mára semmi sem maradt, a régió sereghajtói között vagyunk. Legnagyobb hátrányunk maga az állam, amely kisgömböcként viselkedik: mértéktelen jövedelmet szív ki a gazdaságból, és oszt el újra a maga érdekében – mondta a professzor a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Friedrich Ebert Alapítvány versenyképességi konferenciáján.

A jelenlegi mélyrepülést az első Orbán-kormány regnálásának második felében és a Medgyessy-kormány alatt született gazdaságpolitikai lépések alapozták meg – mondta Chikán Attila. A Világgazdasági Fórum 2015-ös jelentése szerint a vizsgált 140 állam közül Magyarország a 63. a versenyképességi rangsorban, ami az EU-ban a 24. helyre volt elég.

Bod Péter Ákos szerint különösen beszédes, amit maguk a vállalkozások gondolnak egy országról. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendszeresen felméri tagvállalatai körében, hogy azok vezetői mennyire elégedettek a helyzetükkel s az adott országban zajló folyamatokkal. A német menedzserek leginkább a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát tartják nehézségnek. Míg 2005-ben a megkérdezettek kevesebb mint 10 százaléka volt elégedetlen ez utóbbival, tavaly már csaknem 45 százalékuk – mutatott rá Bod Péter Ákos. A vállalatvezetők a közbeszerzést régiós szinten is problémásnak mondják, ezen belül Magyarországon különösen rossznak ítélik a helyzetet. Az itteni bérek alacsonyak, hiszen aki ma egy óra munkáért nyolc eurót kap nálunk, annak ugyanannyi munkáért Ausztriában 32 eurót fizetnek. Amikor megkérdezték a vállalatokat, hogy újra Magyarország mellett döntenének-e, ha helyszínt kellene keresniük a befektetésüknek, 71 százalékuk válaszolt igennel. Szép szám, ám a professzor szerint árnyalja a képet, hogy ennél alacsonyabb értéket csak Albánia és Koszovó kapott. Lengyelország mellett például a befektetők 96 százaléka tenné le ismét a voksát, Románia pedig 90 százalékot kapott.

Az ország versenyképességére komoly hatása van az elvándorlásnak. Évekig mondogattuk, hogy a magyar munkaerő nem mobilis, sem az országon belül, sem nemzetközi viszonylatban. Miközben Romániából vagy a balti államokból például már régóta komoly méretű a kivándorlás, Magyarországon igazából csak most kezdődik az, ami másutt már lezajlott. A kivándorlók első hulláma pedig vonzza magával a követőket: a családtagokat, a barátokat, az ismerősöket, a kollégákat. Bod Péter Ákos szerint ez a folyamat hirtelen fel is gyorsulhat, ami új helyzetet teremt a munkaerőpiacon.

Chikán Attila szerint nagyon beszédes Magyarország helye a világ értéktérképén (World Value Survey). A függőleges tengelyen, ahol a tradicionális-vallásos/világi-racionális értékek helyezkednek el, mint például a család, a vallás, a gyereknevelés vagy az egyéni érvényesülés, Magyarország ott van, ahol lenni szeretne, Ausztriával, Svájccal, Franciaországgal egy bolyban. A vízszintes tengely a gondolkodás nyitottságát mutatja. Ide tartozik a polgári öntudat, az érdeklődés a civil szféra ügyei iránt, az önszerveződés, a szabadságba, a demokráciába vetett hit. Ezen a téren a balti, az afrikai és az arab országokkal vagyunk egy vonalban. A versenyképesség pedig ez utóbbi tengellyel függ össze.

Miközben a kormányzati politika a gyerek és a család kérdésével van elfoglalva, elnyomja az emberek önértékelését s nem foglalkozik a globális kihívásokkal – mondta Chikán Attila. Nincsenek válaszok a fenntarthatóságra, a tudásalapú társadalomra, a digitális és a fizikai valóság találkozására, a robotizáció következményeire, a hálózatosodásra. A versenyképesség-vesztés tartós tendencia, nagyon nehéz visszafordítani. Ahhoz, hogy Magyarország helyzete javuljon, évtizedekre lesz szükség. Chikán Attila szerint bár az összkép borús, a jövő nem reménytelen. Van egy társadalmi réteg, amelyben ott gyökerezik a társadalmi változás igénye, s léteznek a jövőben versenyképessé válható magyar vállalkozások is.