A cikk címe – Cigányúton – megütötte a szememet

Tisztelt Szentirmay László!

Élvezettel olvastam kitűnő írását, és majdnem mindenben egyet is értek Önnel. De a cikk címe – Cigányúton – megütötte a szememet.

Értem én, hogy igazán jót akar az Ön által „igen tisztelt roma értelmiségieknek”. Az is világos cikke alapján, hogy Önt felháborítja – joggal – a „cigánykártya szégyenteljes kijátszása”, és szégyenkezik az egykor tisztességes célokért küzdő jogásznő miatt, amikor az „demagóg sületlenségeket, valamint ízléstelen, veszélyes, rasszista megjegyzéseit” hangoztatja.

Értem, és egyet is értek Önnel, csupán azt nem értem, hogy ehhez miért éppen a „cigányúton” kifejezést használja. A mai beszédhasználatban – nem idekeverve az értelmező szótárt – a cigányúton kifejezés téves, helytelen, rossz utat jelent. A kifejezés mélyen gyökeredzik a hétköznapi, beszélt nyelvben, és magam is használom minden rasszista él nélkül. (Például amikor mellényel valaki, akkor azt mondom: cigányútra ment a falat.)

Komoróczy Gyula erről így ír (Székely Hírmondó, 2006. május 23.): „Cigányútra ment: A jelentések közt ilyenek vannak: helytelen, téves, hamis, rossz, haszontalan, kedvezőtlen, káros stb. Tehát általában a cigány szó rosszalló, helytelenítő, gúnyos értelmű jelzőként fordul elő a magyar nyelvterület minden részén. [...] Mindezek azzal magyarázhatók, hogy régebben a cigányokat lenézték, megvetették, csaknem teljesen kirekesztették a társadalomból.”

Sajnos ez ma sincs másként, talán ezért éreztem nem helyénvalónak ebben a cikkben épp ezt a kifejezést. Írásából úgy éreztem, hogy Ön éppen a cigányság érdekében emel szót, ezért talán szerencsésebb lett volna egy kevésbé blikkfangos kifejezést használni, amely még
áthallásosan sem lehet sértő a cigányságra nézve.
Tisztelettel:

Kappeller Zsuzsanna
E-mail