A brókerbotrányok hatása
A hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek 55 százaléka állítja: csökkent a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmuk a brókerbotrányok után – derül ki az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda elemzéséből. A bizalomvesztés olyan mértékű, ami rövid távon nehezen kezelhető a tisztességesen működő pénzügyi szolgáltatók számára.
– A folyamat akkor állítható meg, ha a botrányok időszaka véget ér – mondta a 168 Órának Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője. – Ebből a szempontból közömbös a BEVA vagy az OBA átalakítása, mivel ez csak utókezelés. Egy vállalkozás forgatja a pénzét, és ha a számlavezető bankja csődbe megy, hiába kárpótolják, hetekre kiesik a cég a pénz körforgásából. A bizalom helyreállításához idő kell: pár év „csendes” időszak kimossa a fejekből a mostani ügyeket.
Arra a kérdésre, milyen tulajdonosú pénzügyi intézményt választana, amikor vállalkozása pénzének elhelyezéséről dönt, a legtöbben (42 százalék) azt válaszolták: állami tulajdonban lévőt preferálnának. 24 százalék mondta azt, mindegy, ki a tulajdonos, közel ugyanennyien vélekedtek úgy, hogy a külföldi tulajdonban lévőket részesítenék előnyben. Mindössze 11 százalék választana magyar magántulajdonú bankokat.
Vagyis a kkv-s cégvezetők nem a hazai magántulajdont, hanem az állami tulajdont támogatják.
– Visszaköszön az atyáskodó állam mítosza. Az a vélekedés, hogy „az állam úgyis megoldja, nem lesz baj” – tette hozzá Kiss Ambrus.
