Bán Frigyes klasszikus vígjátékának (Felmegyek a miniszterhez, 1962) hőse, Balogh Bódog egyéni gazda kifogyhatatlan volt a trükkökből, ravaszkodásból – hogy elkerülje a belépést a téeszbe. Szabó Istvánnak – aki viszont nem fiktív alak, hanem a magyar agrárium ma is élő, legendás figurája – a Bódogénál tízszer több furfangra volt szüksége ahhoz, hogy az általa 1952 óta vezetett Nádudvari Vörös Csillag Tsz talpon maradjon, sőt az eredményeivel megihlesse az író- és újságíró-társadalmat. Idővel ennek a téesznek a neve az elnökével együtt „bevonult a magyar háztartásokba” is, mert az elnök mindig minimum a dupláját hozta ki a reá bízott jószágból annak, mint ami a magyar mezőgazdaságban lehetségesnek gondoltatott. ACZÉL ENDRE írása.

Az LMP többkulcsos, progresszív adót vetne ki a 300 hektárnál nagyobb földbirtokokra – derült ki egy csütörtöki, budapesti háttérbeszélgetésen. Az adóval a kis- és közepes gazdaságokra való átállást ösztönöznék. Szabó Rebeka, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja az elképzelést ismertetve azt mondta, az LMP a 300 hektár körüli birtokméretet tartja optimálisnak, de el tudják fogadni a földtörvényről szóló javaslatnak azt a kitételét, amelyik 1200 hektárban maximalizálná a birtokokat. Hangsúlyozta, hogy pártjuk szerint ebbe viszont a gazdasági érdekeltségek összes földjét bele kellene számítani.

A Reutersnak nyilatkozva igyekezett cáfolni Varga Mihály, az IMF-hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, hogy tényleg megszakadtak volna a tárgyalások a valutaalappal. Szakértők szerint látszik, hogy a megállapodás nem tartozik a magyar kormány első számú céljai közé, és erre lassan a befektetők is ráébrednek.

A finn haditengerészet ez év októberében megállapodást kötött a Marine Alutech Oy Ab-vel 12 gyorsjáratú szállítóhajó megrendeléséről. Az új hajók beszerzése része a partvédelmi erők felszerelésének kiegészítését és modernizálását célzó ú.n. MERA programnak.

Orbán Viktor akár már ma, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen bejelentheti, hogy a kormány milyen megoldást kínál az eladósodott önkormányzatok helyzetének rendezésére – írja szombati számában a Magyar Nemzet és a Népszava.

A 4K! – Negyedik Köztársaság Mozgalom nyílt kérdéssel fordul Vitézy Dávidhoz: van-e bármilyen összefüggés a jegy- és bérletárak emelése, és a buszprivatizáció között? Lehetséges-e, hogy a válság közepén a kispénzű emberekkel akarják megfizettetni a Széles Gábor érdekkörébe tartozó magánbusztársaság profitját?

Elmérgesedett a viszony a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány között, az IMF-nél házon belül már arról beszélnek, hogy gyakorlatilag szakítottak a magyar féllel – derül ki az írásából.

Az EBRD szerint az euroövezet válsága lejjebb nyomja Kelet-Európa növekedését is.

Az Európai Unió huszonhét tagállamában mérte fel a Gallup, milyennek értékelik életüket és kilátásaikat az állampolgárok. Az uniós átlag szerint a lakosok 37 százalékának gyarapodik az élete, 54 százalékuk küszködik, és 10 százalékuk szenved.

Miközben az Orbán-kormány folyamatosan a rezsi költségek lefaragását ígéri, az úgynevezett közmű adó kivetését tervezi, amitől 30 milliárd forint többletbevételt remél. Az új közteher pedig a többi háztartási kiadás növekedése mellett a távhő díjak emelkedéséhez is vezethet. Akkor viszont, ha a kabinet nem engedi a távhő cégeknek tovább hárítani az újabb költséget, a távhőtársaságok tucatjai kerülhetnek a csőd szélére.

Bogár: Az IMF úgy viselkedik, mint egy bölcs parazita – A közgazdász a hiteltárgyalásokkal kapcsolatban fejtette ki véleményét.

Ez sokakat érint: megemelnék a BKV jegyárait – Az utóbbi néhány év alatt majdnem hatodával csökkent reálértéken a BKV-jegyek ára, ez nem folytatódhat hosszú távon – mondta Vitézy Dávid.