Új adó: távhőcégek mennek tönkre, mi meg fázunk

A hőtermelők a kormányzat intézkedései miatt idén több mint tíz milliárd forint veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni.

Drágulhatnak a távhődíjak, ha a kormányzat kiveti a távhőcégekre is az úgynevezett közműadót, amelytől a kabinet a teljes energia és vízközmű szektorban 30 milliárd forint többlet bevételt remél. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője a

Népszavánakelmondta: az ilyen adók előbb-utóbb valamilyen formában a felhasználókra terhelődnek, miután ezeket a költségnövekedéseket a hatósági árak megállapításakor figyelembe kell vennie a kormányzatnak. A távhő lakossági tarifáit a Magyar Energia Hivatal határozza meg.

A hivatalnak pedig el kell fogadnia a távhő társaságoknak az új adó bevezetésével megjelenő költségnövekedésük miatt benyújtandó árfelülvizsgálati kérelmeit. Abban az esetben ugyanis, ha ezt nem teszi meg, számos távhő céget a csőd szélére sodorhat.

Szakértők szerint a távhőtermelők jelentős hányada már ma is létéért küzd, mert a kormány tavaly befagyasztotta a hőtarifákat, s a termelői árak korrekciója a fűtési idény októberi kezdetekor is elmaradt. Az árak „jegelése” miatt számos hőtermelő blokk leállhat, mert az erőműveknek már a tüzelőanyagok megvételére sem marad pénzük, miközben az ilyen társaságok kiadásainak mintegy 85 százalékát az energia vásárlási költségek teszik ki. Különösen nehéz helyzetben vannak a milliárdos nagyságrendű lakossági tartozásokat maguk előtt görgető társaságok.

Azt követően, hogy a kabinet tavaly hatósági árassá tette a távhőtarifákat, a már „megtérült befektetésnek” minősített erőművek legfeljebb két százalékos, a „még meg nem térült beruházásnak” titulált egységek pedig maximum 4,5 százalékos profitra tehetnek szert. A legtöbb távhő cég azonban a két százalékos hasznot sem képes kitermelni, a társaságok zöme ugyanis veszteséges. Így a távhőt előállító erőművek szakmai becslések szerint az idén több mint tíz milliárd forint ráfizetést lesznek kénytelenek elkönyvelni.

Az ügyvezető úgy látja: az is megtörténhet, hogy a távhőcégek zömét tulajdonló önkormányzatok megmentik az összeomlástól saját vállalataikat. Ekkor azonban a lakosságtól beszedett adóforintok feláldozásáról lesz szó. Vagyis, ez utóbbi esetben a háztartások nem mint fogyasztók, hanem mint adózók állják a számlát. Azaz, valamilyen módon beszedik a családoktól a közműadót, még akkor is, ha kormány azt állítja, hogy nem növeli a lakosság rezsi költségeit – tette hozzá a szakember.

Hozzáértők megjegyezték: különösen az úgynevezett kapcsolt blokkok üzemeltetői, vagyis az áramot és hőt egyszerre előállító termelők kerültek veszélybe az árstop miatt, mivel az ilyen egységek zömétől megvonta a kormány a korábban környezetbarát termelésért az áram átvételi díján keresztül nyújtott támogatást. Így ezek a cégek jelenleg sem az áramot, sem a hőt nem tudják megfelelő áron értékesíteni. Szakmai számítások szerint átlagosan tíz százalék körüli hőtarifa emelésre lenne szükség ahhoz, hogy működőképesek maradjanak az erőműblokkok.

A kapcsolt erőművek a hazai hőtermelésnek mintegy 70-75 százalékát adják, s a megközelítőleg száz magyarországi hőerőműből csaknem ötven állít elő áramot és távhőt egyszerre. A kombinált erőművek villamosenergia termelési kapacitása sem elhanyagolható. Idehaza a kettős célú erőművekben állítják elő a felhasznált áram csaknem 17 százalékát. Így az ilyen erőművek csődbejuttatása jelentős fennakadásokat okozna a háztartások áram és hőellátásában.