Videón Szily Nóra megrázó vallomása: egyetlen baj volt, hogy te léteztél
Milyen gyerekkori mondatok íródnak belénk annyira mélyen, hogy felnőttként is ezek mozgatják kapcsolatainkat, döntéseinket, határainkat? A Neshama TV Párban című műsorának legújabb epizódjában Hidas Judit beszélget Szily Nórával és dr. Szabó-Bartha Anett pszichoterapeutával arról, hogyan alakulnak ki bennünk azok a láthatatlan lelki mintázatok – a pszichológiában sémáknak nevezett struktúrák –, amelyek észrevétlenül befolyásolják, kivel és hogyan lépünk kapcsolatba, és miért ismételjük újra ugyanazokat a köröket.
Mennyit viszünk magunkkal a múltból? És vajon mit kezdünk azokkal az élményekkel, mondatokkal, beidegződésekkel, amelyek – láthatatlanul, de annál nagyobb erővel – formálják felnőtt kapcsolatainkat? A Neshama Tv Párban című műsorának legújabb epizódjában Hidas Judit beszélget Szily Nórával és Dr. Szabó-Bartha Anett klinikai szakpszichológussal, a Sémakémia című könyv szerzőjével a sémákról – azokról a mélyen belénk íródott érzelmi mintázatokról, amelyek gyakran már gyermekkorban kialakulnak, és később újra és újra meghatározzák, hogyan kapcsolódunk másokhoz.
Szily Nóra útja az önismereten át
A beszélgetés alapját Dr. Szabó-Bartha Anett új könyve, a Sémakémia adja. A séma fogalmát a klinikai szakpszichológua úgy fogalmazza meg, hogy „a megélt tapasztalataink alapján kialakul bennünk egy élménycsomag, ami aztán a későbbiekben irányít minket.” Ez az élménycsomag magába foglal érzéseket, emlékeket, gondolati következtetéseket és automatikus megoldási módokat is. A gond akkor kezdődik, ha ezek az élménycsomagok maladaptívvá válnak, azaz nem segítenek, hanem akadályoznak minket: újra és újra ugyanazokat a zsákutcákat keressük fel – ismerős mintázat alapján.
A műsor egyik kulcsfogalma a sémakémia: amikor két ember látszólag „kémiailag” vonzódik egymáshoz, de valójában a régi sémák rezonálnak. Ez egyfajta zsigeri, ösztönös vonzalom, ami mögött gyakran gyógyítatlan gyerekkori hiányok és fájdalmak állnak. Dr. Szabó-Bartha Anett szerint: „valahogy ösztönösen, zsigeri szinten úgy választunk, hogy újra és újra előállítjuk ezeket a helyzeteket, mert ezek lesznek ismerősek.”
Szily Nóra őszintén beszél saját tapasztalatairól, családi mintáiról és az önismereti munkáról is: „Drága édesanyám, akit imádtam, szimbiotikus kapcsolatunk volt, [...] mondta, hogy »Nórikám, az olyan fajta nők, mint mi, azoknak mindig gondjuk lesz a férfiakkal.«" Ezek a mondatok – ha nem dolgozzuk fel őket – a bőrünk alá kúsznak, és felnőttként is működésbe lépnek. „Párkapcsolatban rájöttem, hogy egy nagyon régi csengőmet nyomta meg a másik. A jelenben nem volt indokolt az a reakcióm, és rájöttem, hogy ez egy ősibb fájdalom.”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Neshama TV
2025. május 9., 14:00
A Neshama TV Párban című műsorának a vendégei ezúttal Dr. Hevesi Kriszta és Köves Slomó voltak. Hidas Judit velük beszélgetett intimitásról, testiségről.
A beszélgetés rámutat arra is, hogy a triggerpontokat – azokat a helyzeteket vagy szavakat, amelyek túlzott reakciókat váltanak ki – nem mindig könnyű felismerni. Néha maga a csend az, ami elárasztja az embert érzésekkel: „A csend beindítja bennem a gondolatoknak, az érzelmeknek az áradatát, hogy semmibe vesz, ennyire nem vagyok neki fontos.” – mondja Dr. Szabó-Bartha.
A párkapcsolati dinamikákban különösen élesek ezek a mintázatok. Sokszor előfordul, hogy az egyik fél elindul az önismereti úton, a másik viszont nem tart vele. Szily Nóra így fogalmaz: „Nagyon nehéz, hogyha az egyik dolgozni akar ezen, [...] de a másik negligálja, vagy tagadja.” Mégis, Dr. Szabó-Bartha Anett szerint már egy ember változása is képes mozgásba hozni a kapcsolatot: „Ha én elkezdek másképp reagálni, akkor lehet, hogy (...) benne sem nyomódnak be azok a gombok, amik korábban, és akkor ő is tud rám másképp reagálni, tehát elindulhat egy pozitív spirál.”
Eltolódnak a szerepek: a társ nem terapeuta
A beszélgetés egyik kulcsgondolata, hogy a párkapcsolatban nem lehetünk a másik pszichológusai. Dr. Szabó-Bartha Anett szerint: „Ott borulnak a szerepek, mert már nem férfi és nő áll egymással szemben, hanem egy szakember meg az ő kliense.” A valódi, gyógyító kapcsolódás kölcsönösségen és egyensúlyon alapul, nem elemzésen és egymás „javítgatásán”.
Szily Nóra személyes történeteiből kiderül, hogy bár gyermekkorában nem kapott megbízható apaképet, felnőttként sikerült megtörnie a mintát. „A fiaimra ilyen módon nem vittem át ezt a dolgot. Zseniális kapcsolatuk van az apáikkal.” Ez az egyik legerősebb üzenet: a gyógyulás nemcsak rólunk szól, hanem arról is, hogy mit nem adunk tovább, mégis az a mondat, amit apja felesége mondott neki – „egyetlen baj volt, hogy te léteztél” – máig kísérti.
A beszélgetés végén Nóra így fogalmaz: „Jól vagyok egyedül, de nem vagyok kapcsolatfüggő. Szövetségessel szívesen találkoznék.” Ez a mondat tökéletesen összefoglalja, mit is jelent a sémák feldolgozása: nem lemondást a kapcsolódásról, hanem tudatos, valódi választást.
Dr. Szabó-Bartha Anett pedig emlékeztet minket: „Nem csak magunk miatt érdemes dolgozni ezeken az elakadásokon, hanem hogy ne adjuk tovább a következő generációnak.” Mert a múlt ugyan formál, de nem kell, hogy irányítson.
(Kiemelt képünk: Képernyőfotó a Párban adásáról)
