Quaestor-ügy: 13 év fegyházat kapott Tarsoly Csaba

Elsőfokon 13 év fegyházat kapott Tarsoly Csaba, a régóta húzód Quaestor-ügyben. 

2024. szeptember 2., 11:29

Szerző:

Elsőfokon 13 év fegyházra ítélte a bíróság Tarsoly Csabát, emellett eltiltották vezető tisztségviselői pozíció betöltésétől, valamint tíz évre közügyektől is. A bíróság elrendelte Tarsoly Csaba első- és M. Zsolt harmadrendű vádlott őrizetbe vételét, legfeljebb 72 órára. Tarsolyt többek között bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és társtettesként bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett csalás miatt ítélték el. A bíróság a másod- és negyedrendű vádlottakat teljes egészében felmentették, a másik kilenc vádlott esetében büntetést szabott ki – írja a tárgyalásról tudósító Telex.

Dr. Steiner Gábor, a Fővárosi Törvényszék bírája a szóbeli indoklás során elmondta, hogy álláspontjuk szerint az ügyészség hat hónap alatt világszínvonalú nyomozást folytatott le az ügyben, ami bármelyik ország ügyészségének és nyomozó hatóságának az elismerésére válna. Steiner szerint a vádlotti védekezések nagyrészt nem az ügy érdemi részeire tértek ki, hanem arra, hogy zárja ki a bíróság a terhelő bizonyítékokat tartalmazó emaileket, a terhelő tanúkat, illetve a kirendelt szakértőket. „A védekezés jelentős része ez volt, mondhatnám úgy is, hogy a cél az volt, hogy minél később fejeződjön be az eljárás, vagy talán ne is fejeződjön be. Ezzel semmi gond nincs, ez egy jó védekezési taktika, csak szükség lenne ilyenkor B tervre is, hogy ha mégis befejeződik a bizonyítéki eljárás, akkor legyen érdemi védekezés is.

Steiner szerint sokakban felmerül, hogy hogyan történhetett meg az, hogy ilyen sokáig húzódott ez a bűncselekmény, a munkavállalók közül senki nem jelezte, hogy baj van. A bíró szerint ennek három oka volt. „Vagy részt vettek a bűncselekményben és később vádlottak lettek (vagy nem lettek); vagy olyan volt a hozzáállásuk, hogy nem érdekelte őket; vagy olyan volt a szakmaiságuk, hogy nem ismerték fel, hogy bűncselekmény történt.” A bíró elmondása szerint a vádlottak közül sokan meg voltak győződve arról, hogy koncepciós per zajlik ellenük. “Nem tudom, hogy vannak-e Magyarországon koncepciós eljárások, de hogy ez nem az volt, az teljesen biztos. A koncepciós eljárás súlyos kifejezés, az ügyészség lenne a bűncselekményt elkövető, nem a vádlott. Ezzel szemben azok a vádlottak, akik a leghangosabban mondták, hogy koncepciós eljárás folyik velük szemben pontosan ugyanolyan tartalommal leveleztek, mint amilyen állítások a vádiratban voltak. Pontosan ugyanarról leveleztek, mint amit az ügyészség később a vád tárgyává tett.”

Tarsoly Csaba, a Quaestor-per elsőrendű vádlottja és a cégcsoport korábbi vezére a vád szerint tíz társával együtt összesen 77 milliárd forint kárt okozott ügyfeleiknek.

Tarsoly az ötvenes évekre hajazó vádiratról, inkompetens szakértőkről és manipulált bizonyítékokról beszélt az utolsó szó jogán július végén: „A rám terhelt bűncselekményeket nem követtem el sem felbujtóként, sem tettesként, sem társtettesként” – mondta.

A Quaestor-ügy az ország eddigi legnagyobb pénzügyi csalása, az erről szóló tárgyalássorozat csaknem nyolc éve tart. A pénzügyi szolgáltatásokkal és befektetésekkel foglalkozó Quaestor-csoport 2015. március 11-én levelet küldött az ügyfeleinek, melyben közölték, hogy a cég öncsődöt jelent. Az első közleményekben ezt a Quaestor még a Buda-Cash botrány miatti értékpapírpiaci pánikra és a piac „nem normális működésére” fogta: „a kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit”, írták. Szinte azonnal kiderült, hogy az öncsőd mögött előremenekülés áll, a Quaestor ugyanis 150 milliárd forintnyi fiktív (tehát felügyelet nélküli, illegális) kötvényt bocsátott ki, és mellette évtizedeken át machinált értékpapírokkal is.

Tarsoly Csaba szerint lett volna esély a Quaestor károsultjainak kárpótlására

A Quaestor egykori vezére szerint volt esély arra, hogy pénzügyi szolgáltató ügyfeleinek kötvénybefektetése teljes mértékben megtérüljön, hiszen azt többek között a Győri ETO komplexuma is fedezte volna. Ám a cég tulajdonában álló ingatlanokat állítása szerint „elkótyavetyélték”.

Úgy érzem, a tárgyalás során mindent megtettem az igazam bizonyítása érdekében. Több mint ezer észrevételt tettem. Tény, hogy a vádiratban az ügy elejétől kezdve ez év februárjáig az szerepelt, hogy nem volt esély a károkozás megtérülésére. Ez a mondat a február 20-i vádirat módosításból kikerült, az ügyészség véleménye szerint ez további bizonyíték szükségességét vetette volna fel. Ez elmaradt, amely alapvetően kihat a védekezésemre, mert a vagyon meglétének bizonyítása igazolja a huszonöt éves munkánk eredményét

– mondta Tarsoly Csaba a Blikknek. Az egykori Quaestor-vezér hozzátette, szerinte volt esély az ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére, amit a cég ingatlanjai, például a Győri ETO komplexuma fedezett volna. „Ehelyett a felszámolók elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával. Sajnálatos, hogy mindezt nem vizsgálta ki a vádhatóság” – mondta Tarsoly Csaba, aki több lefoglalt ingatlant is felsorolt, amelyek szerinte messze áron alul kerültek az új tulajdonosaikhoz, miközben ő két éven át előzetes letartóztatásban volt. Úgy véli, ezekben az ügyekben akár hűtlen kezelés miatt is indulhat még eljárás.

 (Kiemelt kép: Pexels)