Lánchíd: a rozsda nem vár – Ajánló lapunk 2020. február 6-i számából

A Lánchidat mindenképpen fel kellene újítani. Fedezete azonban nincs rá a fővárosnak, ahogy korábban sem volt. Pedig már Tarlós István főpolgármestersége idején is ismert volt az állapota. De nem történt semmi. A budapesti hidak általában mind rekonstrukcióra szorulnak.

2020. február 5., 21:59

Szerző:

Címlapon

Lánchíd: a rozsda nem vár

A Lánchidat mindenképpen fel kellene újítani. Fedezete azonban nincs rá a fővárosnak, ahogy korábban sem volt. Pedig már Tarlós István főpolgármestersége idején is ismert volt az állapota. De nem történt semmi. A budapesti hidak általában mind rekonstrukcióra szorulnak.

DOKU

Védelem nélkül

Az egyre terjedő, konkrét munkahely nélküli, alternatív munkavállalói formák kezdetben ugyan csábítók, egyik-másik maga a szabadság szinonimáját jelenti sokaknak, ugyanakkor az első válsághelyzetig eszükbe sem jut, mi lesz tíz év múlva. 

Lapozzon bele!

Okos, élhető, szerethető

2050-re a világ lakosságának 80 százaléka városokban fog élni, ezért az egyik legfontosabb teendő a várostervezés – olvasható a Jones Lang LaSalle Incorporated (JLL) amerikai ingatlanfejesztő cég tanulmányában. A magyarországi Paulinyi & Partners, a fenntartható építészet egyik vezető cégcsoportjának szakemberei ehhez hozzáteszik, hogy az energia 35 százalékát az épülethasználat emészti fel. Az európai nagyvárosok többsége egészen hasonló problémákkal küzd: a turizmus miatt hatalmas a tömeg, a belvárosokban elszabadulnak a lakásárak, miközben a történelmi városrészek lakosai kiköltöznek, a közlekedés egyre kaotikusabbá válik, és minden határon túl növekszik a levegő, a vizek és általában a környezet szennyezése.

Közvagyonból, magánvagyon

A Transparency International Magyarország (TI) 2019-es felmérése szerint hazánkban számos utcai korrupciós formánál, mindenekelőtt a rendőrségi vesztegetésnél érzékelhető a csökkenés. Visszaestek a számla nélküli kifizetések is. A fehéredés mindenekelőtt az online pénztárgépeknek köszönhető, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy megnőtt a kereskedelemből származó adóbevétel.

Világjárvány kapujában állunk

Hivatalos adatok szerint lapzártakor a világ 25 országában több mint húszezer embert fertőzött meg a koronavírus. A halálos áldozatok száma is egyre nő. Szakértői becslések szerint azonban hozzávetőleg százezren vírushordozók, és kevés az esély arra, hogy sikerüljön elkerülni a pandémiát, tehát azt, hogy a fertőzés egyszerre két vagy több kontinensen pusztítson.

A korlátozások nem állítják meg a járványt

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) második embere, a magyar Jakab Zsuzsanna a globális vészhelyzet kihirdetése ellenére is bízik abban, hogy elkerülhető a világméretű járvány. A világszervezet felkészült arra, hogy mobilkórházakkal és a Föld bármelyik pontján bevethető orvosi teamekkel segítse azokat a szegény országokat, ahol gyakorlatilag nem létezik a közegészségügyi rendszer. A főigazgató-helyettes a január 31-én készült interjúban azt mondta, járványügyi szempontból a tömeges turizmus nem jelent különösebb veszélyt – ezt a menekültválság is bizonyította.

Az alattvaló a jó gyerek

A kormány mindenféle egyeztetés nélkül fogadta el az új Nemzeti Alaptantervet, s ezzel megszegte a vonatkozó törvényeket. Ez önmagában is fölháborítja az érintetteket, de ennél sokkal súlyosabb az új NAT tartalma: sokak szerint a cél az, hogy alattvalókat képezzenek a gyerekekből. Már ha egyáltalán el tudják sajátítani a belegyömöszölt mérhetetlen tananyagot.

Megnyugodhatnak az álpszichológusok

Miközben hivatalos végzettséggel rendelkező segítők ezrei szoronganak amiatt, hogy kuruzslás vétsége miatt elviszi őket a rendőr, az aurahegesztők, léleksimogatók és más álpszichológusok fellélegezhetnek. A február közepétől hatályos régi-új törvény csakis azokat hozza bizonytalan helyzetbe, akiknek az eddig jogszerűen folytatott tevékenysége átlépi a pszichoterápia immár törvénnyel védett határait. A kérdés csak az, hogy voltaképpen ki és miért válik – akár egy év börtönnel – büntethetővé.

Közeleg az időszámítás vége

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke nemrégiben kifejtette, hogy a klímaváltozás csupán egy jó pénzkereseti lehetőség, ami köré teljes iparág épült az elmúlt években. És azon moralizál, hogy a környezetvédők mekkora hasznot húznak az úgynevezett klímahisztiből.

Itt az idő, hogy megértsük, az ilyen politikusokkal nem lehet megoldani a jövőnket veszélyeztető problémákat.

Salvini újabb tévedése

A szélsőjobboldali Liga elnöke ismét elkalkulálta magát: arra számított – és előre fennen hirdette –, hogy saját fellegvárában, az észak-olaszországi Emilia-Romagna tartományi elnökválasztásán tönkreveri a baloldalt. Ez ugyanúgy nem sikerült, miként szintén téves helyzetértékelést tükrözött az a tavalyi döntése, hogy felrobbantotta pártja és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kormánykoalícióját, előrehozott választások kiírásának reményében. Abban azért kellett csalatkoznia, mert a lenézett és egyébként valóban rosszul szervezett, folyamatos „bázisdemokrata hangzavart” produkáló csillagosokról kiderült, hogy egy ponton azért nagyon is megvan a magukhoz való eszük, és amikor Salvini szakított velük, akkor inkább megalkudtak a mérsékelt baloldali Demokrata Párttal, velük kötve új koalíciót.

Nincs az a pénz

onald Trump amerikai elnök olyan közel-keleti béketervvel állt elő, amely két legyet hivatott ütni egy csapásra: egyfelől el kívánja nyerni az idén az elnökválasztási kampányra ráforduló Egyesült Államokban a többnyire inkább a demokratákat támogató amerikai zsidóság rokonszenvét, másfelől olyan elemei is vannak, amelyek valamelyest alkalmasak az alapvetően elutasító arab világ megosztására – és így a palesztinok fárasztására.

Ütésálló Don Quijote

minap 77 éves Jordán Tamást ütésállóvá edzette az élet meg Don Quijote-i alkata, az, hogy ő is nagy fantaszta, és, ha törik, ha szakad, meg akarja csinálni, amit elhatározott, akkor is, ha az lehetetlennek tűnik. Aztán számára esetleg mégis csak-csak lehetséges. Ha pedig belebukik valamibe, előbb-utóbb talpra áll, majd jönnek és jönnek az újabb, valósággá váltandó ábrándok.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.
Scherer Péter – sokak számára Pepe – veszettül népszerű színész, nemrég kapott Karinthy-gyűrűt. Helyettünk kétbalkezes lúzer, ügyefogyott balek. Szeretünk ezen nevetni. És szeretjük azt is, hogy temérdek csetlés-botlás után gyakran kikecmereg a csávából, ami nekünk közel sem biztos, hogy sikerül.
Karácsony előtt megszületett hat ellenzéki párt választási összefogása. Úgy döntöttek, hogy minden választókerületben közös képviselőjelöltet indítanak, továbbá közös lesz a miniszterelnök-jelöltjük, a listájuk és a programjuk. Fekete-Győr András az ellenzéki összefogásról.
Az ötvenedik héten a hazai COVID-halálozási adatok ismét a harmadik legrosszabb eredményt mutatták az Európai Unióban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint nálunk az elmúlt 14 napon 100 000 lakosra 23,6 halálozás jutott, ennél többet csak Bulgáriából és Szlovéniából jelentettek. Október végén is dobogósak voltunk, ám akkor Belgium és Csehország állt mögöttünk. Ebben a két országban szigorú korlátozásokat vezettek be, így ott csökkent a halálozási arány. Magyarország maradt a sereghajtók között. Az utóbbi napokban számos egészségügyi dolgozóval beszélgettünk a mindennapjaikról. Nem az fáj nekik legjobban, hogy rengeteg a munka, hogy túlterheltek, hogy az idei karácsonyon nem számíthatnak pihenésre. Hanem a tehetetlenség. Az állami titkolózás, a nyilatkozatstop miatt beszélgetőtársaink nevét megváltoztattuk.
Két nagy nyitott kérdés közül az egyiket sikerült lezárni a múlt heti uniós csúcstalálkozóval párhuzamosan: a lengyelek és a magyarok felhagytak a jogállamisági követelmények miatt hangoztatott vétófenyegetéssel, és így időben lett keretköltségvetése az EU-nak az elkövetkező hét évre, valamint indulhat a gazdasági helyreállítási alap hitelekkel való feltöltése is, amit a járvány miatti gazdasági visszaesés tesz szükségessé. Varsó és Budapest tehát benne marad az uniós vérkeringésben, nem követi az Egyesült Királyságot, amely idén januárban megszüntette klubtagságát. Igaz, a gyakorlatban egyelőre szinte semmi nem változott, de ha most december 31-ig nem jön létre a megállapodás az immár nem tagsági, hanem partneri, kétoldalú viszony ügyében, akkor kemény világ jöhet. De a diplomaták bizakodnak, hiszen Svejk, a derék katona is azt tartotta: úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna.