Ajánló lapunk augusztus 19-i számából

Augusztus 20-a már majdnem három évtizede a hivatalos állami ünnep. Sokféle jelentése volt eddig is, de a Trianon-emlékmű avatásával egy újabb járult hozzá. Ez és a járvány fenyegetése pedig még hangsúlyosabbá teszi, hogy hivatalosan régóta alig tudnak vele mit kezdeni.

2020. augusztus 19., 14:49

Szerző:

Az idő szorításában

Ádáz küzdelem folyik az ellenzéki önkormányzatok mozgásterének szűkítése érdekében, és ennek minden önkormányzat érzi a hatását. Így értékelte a kormánypolitikát Gémesi György, Gödöllő polgármestere, aki már harminc éve irányítja a Magyar Önkormányzatok Szövetségét. Van azonban olyan, aki ennél még sötétebben látja a fejleményeket. A hatalom a jelek szerint arra törekszik, hogy ellehetetlenítse az önkormányzatokat – vélte Pitti Zoltán gazdasági szakértő. Lengyel László politológus hibának tartja, hogy az októberben megválasztott ellenzéki városvezetők „szabad elvonulást” adtak elődeiknek, mielőtt kiderült volna, hogy sok helyen miért lett üres a kassza. De van még más baj is. Az ellenzéki pártok között többfelé konfliktusok alakultak ki, mert megérezték a pillanatot, hogy most koncokat lehet szerezni. Az egyik legjobb példa erre Göd, ahol egyelőre nincs remény a békülésre. A következő oldalakon megpróbáljuk kibogozni a legfrissebb fejleményeket. Összeállításunkból egy biztosan kiderül: a helyzet jelenleg nagyon bonyolult.

 

Az államosított autonómia

A hatalom a jelek szerint arra törekszik, hogy ellehetetlenítse az önkormányzatokat. Így nyilatkozott lapunknak Pitti Zoltán közgazdász. A volt APEH-elnök, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója kifejtette: folytatódik az önkormányzatok jogosítványainak államosítása, a helyi közösségek jogi önállóságának felszámolása, és ez tükröződik a 2021-es költségvetés számaiban is.

 

Megérezték a gyengeséget

Az önkormányzati választás után Lengyel László politológus több írásában is kiállt a Szabad Városok Szövetségének létrehozása mellett, az ellenzéki többségű városok összefogásáért. Múlt októberben így írt: „Az ellenzék választási együttműködése sikert hozott. Most egy új együttműködési formával lehet és kell a győztes városoknak választóik jogos igényeit kielégíteniük… Erő és tudás ül szemben Orbán Viktorral, ha a tíz nagyváros és a hozzájuk szabadon csatlakozó többi város érdekeit és értékeit is képviseli a főpolgármester, s mellette ott ül például Szeged és Miskolc, Pécs és Szombathely polgármestere.”

 

Volt egyszer egy vadkelet

Gödtől még áprilisban elvette az állam a Samsung-gyárat, és most törvényesen működő önkormányzata sincs. Mint ismert: az LMP-s és DK-s alpolgármesterek, valamint a momentumos polgármester között odáig fajult el a vita, hogy a megválasztott városvezetőt augusztus eleje óta már másodszor is felfüggesztették. Göd bevételeinek nagy része elveszett, és most törvényes polgármestere sincs. A kettő között akár összefüggés is lehet.

 

Gólyatábor újragondolva

Már a ponthatárok kihirdetése előtt is kérdéses volt az egyetemeken, vajon megtarthatják-e az idén a gólyatáborokat. Mára ez kikristályosodott: sok egyetemen döntöttek úgy, hogy a hallgatók egészségének védelme érdekében megpróbálnak más módot találni az új elsőévesek megfelelő módon történő köszöntésére és integrálására az egyetem közösségébe.

 

Akinek támogatás helyett csak alamizsna jár

Nem csupán a civil szervezetek küzdenek azzal, hogy forrásokhoz juthassanak a működésükhöz, vagyis hogy egyálalán fennmaradhassanak. Ugyanez a gondjuk többek között a tanodáknak is. Pedig nemes a céljuk: esélyt adni a hátrányos helyzetű fiataloknak a felzárkózásra, és segíteni nekik abban, hogy megtalálják saját útjukat az életben. A szervezetek fenntartói különböző módokon boldogulnak, és próbálják hosszú távon biztosítani a szolgáltatásokat.

 

A szabadság fantomja

Orbán rendszere újra és újra nekirugaszkodik a digitális világ megrendszabályozásának. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint súlyosan aggályos, hogy a felfüggesztett Facebook-tartalmak és -profilok esetében a felhasználónak személyes okmányokkal kell azonosságát igazolnia, ami „a hazai adatvédelmi szabályzat elveivel és a hatóság gyakorlatával egyaránt ellentétes”.

 

Elszabadult bika

Ismét fokozódik az utcai kábítószerhelyzet: már tizenegy ember haláláért felelős az a „bika” nevű drog, amely nemrég bukkant fel a szerhasználók között. A főváros utcáin pedig váratlan helyeken tűnnek fel a drogosok, akik legújabban már a Parlamenttől pár sarokra fetrengenek öntudatlan állapotban. Sikerül megakadályozni, hogy elszabaduljon a pokol?

 

Nem bánta meg, hogy őszinte volt

2013 végén áttétes méhnyakrákot állapítottak meg nála – addig félrediagnosztizálták, félrekezelték. Rengeteg minden történt vele 2020 márciusáig, amikor a sokadik PET CT-je is negatív lett: kemoterápiát kapott, sugárkezelést, megműtötték, de a daganat visszanőtt: volt, hogy az orvosa csak 1 százalék esélyt adott a túlélésre, azaz semmit. Meggyógyult. Szentesi Éva most könyvet ír.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.
Scherer Péter – sokak számára Pepe – veszettül népszerű színész, nemrég kapott Karinthy-gyűrűt. Helyettünk kétbalkezes lúzer, ügyefogyott balek. Szeretünk ezen nevetni. És szeretjük azt is, hogy temérdek csetlés-botlás után gyakran kikecmereg a csávából, ami nekünk közel sem biztos, hogy sikerül.
Karácsony előtt megszületett hat ellenzéki párt választási összefogása. Úgy döntöttek, hogy minden választókerületben közös képviselőjelöltet indítanak, továbbá közös lesz a miniszterelnök-jelöltjük, a listájuk és a programjuk. Fekete-Győr András az ellenzéki összefogásról.
Az ötvenedik héten a hazai COVID-halálozási adatok ismét a harmadik legrosszabb eredményt mutatták az Európai Unióban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint nálunk az elmúlt 14 napon 100 000 lakosra 23,6 halálozás jutott, ennél többet csak Bulgáriából és Szlovéniából jelentettek. Október végén is dobogósak voltunk, ám akkor Belgium és Csehország állt mögöttünk. Ebben a két országban szigorú korlátozásokat vezettek be, így ott csökkent a halálozási arány. Magyarország maradt a sereghajtók között. Az utóbbi napokban számos egészségügyi dolgozóval beszélgettünk a mindennapjaikról. Nem az fáj nekik legjobban, hogy rengeteg a munka, hogy túlterheltek, hogy az idei karácsonyon nem számíthatnak pihenésre. Hanem a tehetetlenség. Az állami titkolózás, a nyilatkozatstop miatt beszélgetőtársaink nevét megváltoztattuk.
Két nagy nyitott kérdés közül az egyiket sikerült lezárni a múlt heti uniós csúcstalálkozóval párhuzamosan: a lengyelek és a magyarok felhagytak a jogállamisági követelmények miatt hangoztatott vétófenyegetéssel, és így időben lett keretköltségvetése az EU-nak az elkövetkező hét évre, valamint indulhat a gazdasági helyreállítási alap hitelekkel való feltöltése is, amit a járvány miatti gazdasági visszaesés tesz szükségessé. Varsó és Budapest tehát benne marad az uniós vérkeringésben, nem követi az Egyesült Királyságot, amely idén januárban megszüntette klubtagságát. Igaz, a gyakorlatban egyelőre szinte semmi nem változott, de ha most december 31-ig nem jön létre a megállapodás az immár nem tagsági, hanem partneri, kétoldalú viszony ügyében, akkor kemény világ jöhet. De a diplomaták bizakodnak, hiszen Svejk, a derék katona is azt tartotta: úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna.