2018/34 Fegyver lett a gender
Hálapénzfekély
Nincs élő ember, aki meg tudná mondani, mekkora ma Magyarországon az orvoselvándorlás mértéke, számháborúba pedig értelmetlen bocsátkozni. Az többé-kevésbé reális, hogy jelenleg 25 ezer aktív orvos van, ez pedig a lakosságszámra kivetítve elég rossz arány. Sokan úgy gondolják, hogy az elvándorlás oka kizárólag a pénz, ami önmagában nem igaz, bár kétségtelen, hogy mindaz, amit az okok közé sorolnak – a feudális rendszer, a megtörhetetlen privilégiumok –, valójában mind-mind a hálapénzből fakad, amire most már egyre több fiatal mond nemet.
Lapozzon bele!
Fegyver lett a gender
Leszámolásra szánta el magát a kabinet a társadalmi nemek tudományával szemben, miután kezdeményezte a gender szak kivételét a felsőoktatási képzések listáját tartalmazó kormányrendeletből. Az úgynevezett szaktisztításnak álcázott kormányzati önkény, az ultraliberális tanok megfékezését ígérő politikai hadjárat valójában hatalmas öngól: elég csak azt felidézni, hogy Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az elmúlt években számos olyan kormányzati intézkedést mutatott be nagy büszkén a nyilvánosságnak, amely éppen a genderkutatásokra épült, vagyis e terület társadalmi hasznossága még az Orbán-kormány számára is megkérdőjelezhetetlen. Összeállításunkban három külföldi egyetem szakértőit kérdeztük, mi lehet az oka, hogy míg Kelet-Európában a magukat kereszténydemokratának valló politikusok a gendertudomány létét is kétségbe vonják, összeegyeztethetetlennek tartva azt a Biblia szellemiségével, addig Nyugaton még a katolikus egyetemeken is magától értetődően kínálnak ilyen képzést a hallgatóknak. Mary Celeste Kearney professzor, a katolikus szellemiségű amerikai Notre Dame Egyetem gender tanszékének vezetője például azt mondja, a társadalmi nemek kutatásának legfontosabb küldetése, hogy segítsen felszámolni az elnyomást, ez a cél pedig tökéletesen egybevág a keresztény morállal, amely elkötelezett az emberi méltóság, az emberi jogok és a társadalmi igazságosság iránt. Ehhez képest a magyar kormány rendeletileg kívánja betiltania gendert. Ráadásul ezzel semmit nem old meg, Perintfalvi Rita teológus szerint semmilyen tudományág eredményeit nem lehet megállítani a határon, Magyarországot nem lehet tudatlanságkapszulába zárni a hatalom gyakorlóinak kedvéért.
Szegény ember nem lehet konzervatív
A magyar emberek nem értik, nem szeretik, nem tudják és nem is akarják elfogadni a liberális demokráciát – állítja a 168 Órának adott interjújában Vajda Mihály. A Lukács György körül csoportosuló egykori Budapesti Iskola tagja, a demokratikus ellenzék jeles alakja, a Debreceni Egyetem rangjáról Putyin díszdoktorrá avatása miatt lemondott professor emeritusa kezdettől gyanakvással vegyes szorongással fogadta a rendszerváltást. Mára bebizonyosodott, az aggodalma indokolt volt, a művelet nem sikerült. Húszévi vergődés után egy kellőképpen gátlástalan politikus megbuktatta a rendszert, és a saját képére formálta. Az új pedig – mint mondja – gyanús egyezéseket mutat az elmúlt korok parancsuralmi struktúráival. Az egyedüli különbség a lefutott rendszerekhez képest a nyílt állami erőszak mellőzése és a jelentéktelenségbe süppedő ellenzéki pártok fennmaradása. Ami a választók magatartásában változatlan, az a kezdeményezőkészség hiánya és a szavazók jobbágymentalitása. Interjú.
Járőrök a tűrés határán
Több mint 8,5 milliárd forint túlórapénzt fizetett ki a rendőrség az év első hat hónapjában általános feladatokra; ez önmagában jó kétszázmillióval több, mint az összes többi fegyveres szerv – honvédség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás, terrorelhárítás, nemzetvédelem – féléves túlórapénze. A rendőrségi túlórák kifizetését emiatt a jövőben radikálisan csökkenteni kell, holott épp ettől piacképes a rendőrök bére, és ez tartja életben a határvédelmi feladatokkal is felforgatott rendszert.
Ép ember lábak nélkül
Egy tragikus baleset általában alapjaiban változtatja meg egy ember sorsát. Aligha tudja valaki folytatni a korábbi életét, ha térd alatt elveszíti mindkét lábát egy robbanásban. Pláne, ha az illető élsportoló, ereje teljében van, számos világbajnoki cím birtokosa. Gurisatti Gyula, a magyar búvárúszósport élő legendája azonban szinte pontosan ugyanúgy él ma is, mint az ominózus búvárpalack felrobbanása előtt. Naponta kétszer edz, világversenyekre készül, edzéseket tart, összefogja a családját. Lábak nélkül persze már nem a búvárúszásban vitézkedik, hanem lövészetben, és a 2020-as tokiói paralimpián érmet akar szerezni. Boldog ember – vallja magáról. Leginkább azért, mert mozgássérültként is ugyanazok a dolgok fontosak a számára, mint annak idején ép emberként. Portrénk.
