2018/21 Új nyelvet kell tanulnunk
Vajon tudásátadásra, társadalmi párbeszédre is lehet használni ezeket a csatornákat, vagy a szórakoztatáson és a termékeladáson kívül másra nem alkalmasak? Egyelőre úgy tűnik, hogy miközben javában tart a tartalomfogyasztási kultúra átrendeződése, a politikai közbeszéd szinte teljesen kívül rekedt a világháló új dimenzióin. Ahogy Böcskei Balázs elemző mondja, attól, hogy valaki aktora és megtapadott szereplője egy digitális szigetvilágnak, még nem jelenti, hogy a közéleti folyamatokra nézve is befolyásoló erővel bír. Fordítva is igaz: a politika képes ugyan használni az online digitális teret, de annak tömegvonzó tartalmi elemeit már nem. Összeállításunkban feltérképezzük, miként testesülnek meg az online vágyak-álmok, kik képesek azokat életre kelteni, képernyőre varázsolni. Bombera Krisztina újságíró-műsorvezető – aki Vloggersuli néven ismert vloggerekkel tart kurzusokat hátrányos helyzetű általános iskolások számára – azt állítja, fontos, hogy értsük és beszéljük az online influencerek nyelvét. A 168 Órának elmondta azt is, hogy mit tanít és mit tanul ebből a munkából, illetve miért fontos a generációs és társadalmi szakadékokat áthidaló új nyelvek tanulása. Úgy véli, mindannyiunknak az a dolgunk, hogy megtaláljuk „a szexi nyelvet”, azaz úgy csomagoljuk az értékes tartalmat, hogy átadható, élvezetesen fogyasztható legyen, el tudjon jutni a széles közönséghez.
Lapozzon bele!
Itt már csak az Isten segíthet
A Duna–Tisza közi falvakban évek óta egyre nagyobb probléma azoknak a külföldről érkező vendégmunkásoknak a jelenléte, akik az agráriumban éhbérért robotolnak kora tavasztól késő őszig. Ők hazájukban is perifériára szoruló, nincstelen emberek voltak, és most Magyarországon tömegszállásokon összezsúfolva élnek, emberhez méltatlan körülmények között. Jelenlétük megkeseríti az érintett falvak lakóinak életét, de a hatóságokat ez nem zavarja: a romániai „rabszolgák” nélkül ugyanis nem lehetne betakarítani a termést.
Vesztesek játszmája
A kormány a nyáron győzelmet arathat a CEU felett, a Central European University hónapokon belül dönt arról, hogy távozik-e Magyarországról. A diadal azonban csak látszólagos lenne. Az országot veszteség érné, hiszen egy, a világ élvonalába tartozó tudományos-kulturális központ távozna tőlünk. Vesztes lenne egész Közép- és Kelet-Európa is, mert egy Bécsben működő egyetem diákjai között emelkedne a nyugat-európai hallgatók aránya, miközben csökkenne a posztkommunista országokból érkezőké. Lesz azonban győztes is: Ausztria, amely tárt karokkal várja az intézményt. A CEU-ból már bizonyosan lesz osztrák egyetem – a kérdés az, csak részben vagy teljesen.
Keszeglesen
Minisztereket, államtitkárokat és azok teljes családját kápráztatta már el saját receptjével, az általa keszegchipsnek nevezett finomsággal Gőgös Zoltán. Biztató kísérletet tett arra, hogy minket is levegyen a lábunkról. Azért látogattuk meg balatonszepezdi rezidenciáján az MSZP korábbi elnökhelyettesét, az egykori agrárállamtitkárt, hogy meglessük, milyen az élete egy politikai nyugdíjasnak. Egyáltalán, hátat tud-e fordítani egyik pillanatról a másikra a politikának az, aki évtizedekig aktívan vett részt a közéletben? Pecáztunk, halat sütöttünk és felidéztük a régi szép időket.
Vakranditól Vukig
Egy adriai nyaraláson pattant ki Dargay Attila képregényrajzoló és rajzfilmrendező fejéből, hogy Fekete István Vuk című regényéből rajzfilmet kellene csinálni. Műve generációk meghatározó gyerekkori élményévé vált, és figurái nem maradhattak ki az állatkert mellett nemrég megnyitott Holnemvolt Vár élményparkból sem. Dargay Attila és felesége, Henrik Irén operatőr együtt dolgoztak a kis róka történetén. Egy vakrandi hozta őket össze, és több mint fél évszázadig éltek együtt. Dargay özvegye elmesélte nekünk, hogy miért lett előbb tévésorozat a Vukból, és csak később mozifilm. És azt is, hogy mi köze a nemrég digitalizált Szaffi című rajzfilmnek Dargay apjához meg az orosz hadifogsághoz.
