Testőr nélkül nem sztár a sztár

Önt az utóbbi időben elsősorban a Story TV-ben láthattuk. Január óta azonban az ATV műsorvezetője. Hogyan került a csatorna képernyőjére a „Halló itt vagyunk” című műsora?

Kaptam egy telefont az ATV-től, hogy szeretnének velem dolgozni. A Story TV-ben ekkor ért véget a Kollégák című sorozatom.

Miért ért véget?

Mert már harminchét beszélgetést készítettünk, és nem akartunk többet. Minden műsor véget ér egyszer.

Konfliktus állt a háttérben?

Nem, semmiféle dráma nem volt. Egyszerűen jelentkezett az ATV azzal, hogy a személyem érdekelné őket. Egy jó, nézhető műsort akartak. Így alakult ki az új műsor, amelynek címe: „Halló itt vagyunk” utal egykori rádiós műsoromra, s ezért is lett rádiós dizájn szerint kialakítva a díszlet. Felszabadult műsort akartunk, amelyben a meghívottak felszabadultan egymásnak adják át a szót. Mint amikor egy társaság felszabadultan beszélget, s a témák egymásból következnek.

A média ismert arcait hívja meg a műsorba. Sztárokat, celebeket…

Pedig engem sem a sztárok, sem a celebek nem foglalkoztatnak különösebben. Ráadásul nem is tudom, hogy a celeb szó pontosan mit jelent.

Celeb, celebrity… Híresség.

Na persze, de hol vannak a médiasztárok? Tud valakit is mondani?

Igen, többet is.

Mondjon egyet!

Szilágyi János.

Én látható és hallható vagyok. De ettől még nem vagyok sztár.

Mi kellene ahhoz, hogy sztárnak érezze magát?

Egy sztár infrastruktúrát igényel. Egy sztár alá emberek tömege dolgozik. Az ilyesmi itthon teljesen elképzelhetetlen. Nincs személyzet, nincs testőr, nincsen limousin, nincsenek bébiszitterek. A televízió segítségével ismeri csak meg az úgynevezett sztárokat az ország.

Lehet, hogy a sztár kifejezés nálunk valami mást jelent? Csillagot? Miért ne választhatnánk magunknak csillagot?

Az emberek azt választanák, akikre az egyes adók amúgy is ráirányítanák a figyelmet.

Nézve a kereskedelmi tévék adásait, sokszor eszembe jutnak egykori rádiós műsorai. A „Halló, itt vagyok” mellett a vetélkedők is. Miért nem Ön lett a legnépszerűbb televíziós kvízműsorok valamelyikének vezetője?

A „Senki többet harmadszor”, amelyre céloz, népszerű rádiós vetélkedő volt, s egy idő után átkerült az MTV-hez, de nem tudott úgy működni, mint a rádióban. Fogalmam sincs, hány adás ment le, de nem túl sok. Volt később egy másik televíziós vetélkedőm is, de az sem jött be.

De miért, mi volt a probléma?

Nem volt olyan felszabadult és közvetlen a légkör, mint a rádióban. Én sem tudtam olyan lenni… Egy megszokott formátum után nem ment a másik.

Talán mert túl igényes volt önmagával szemben. Nézi az „új időknek új vetélkedőit”?

Többet is megnéztem, elsősorban a Vágó Pistáét. Remekül csinálta. De láttam Gundel Takács Gábor vetélkedőjét és Sváby Andrásét is.

Ugye, Sváby vetélkedője volt az, amelyben a nézőtéren ülőket úgy hívták, hogy „falka”?

Sváby jó barátom, de a műsorát gyengének tartottam. Meg is mondtam neki.

Mitől sikeres igazán egy vetélkedő?

A legfontosabb, hogy az egész hogyan van kitalálva, milyen rendszer szerint működik. De mindig rányomja bélyegét az a személyiség, aki vezeti. Főleg, ha van módja arra, hogy saját egyéniségét érvényesíteni is tudja. Mert, ha jó a műsor, a nézőket érdekli ez a személyiség, szeretne jó kapcsolatba kerülni vele. Vágó műsora is elsősorban ezért volt érdekes.

Vágó abbahagyta, azt mondja, unja az egészet, és őt is megunták.

Nem tudom, mi történt, de az ilyen döntések mögött általában valami egészen más probléma van. A kereskedelmi tévékben nincs megunás. És ez már teljesen független a vetélkedőktől.

Ha valaki a tévében öregnek érzi magát, vagy esetleg valamelyik „felettese” így gondolja, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nézőknek is ez a véleménye.

Ez pontosan így van, és örülök, hogy egyik példája lehetek azoknak az idősebb műsorvezetőknek, akik még mindig tévézhetnek. Néha olyan érzésem van, hogy csak nálunk kell lekerülni a képernyőről egy bizonyos életkor után. Ez akkor is ostobaság, ha tudom, hogy a médiában mindig a 18-49 közötti korosztály számít.

Legalább is ezt sulykolják a nyolc elemit, plusz gyorstalpalót végzett hirdetési igazgatók.

Azt hiszik, attól, hogy valaki mondjuk 18 éves, csak a saját korosztályát akarja látni a képernyőn. Holott olyan embereket akarnak a nézők, akik egyéniségek, akiket meg lehet kedvelni, akik érzelmeket tudnak kiváltani. És ez teljesen független az életkortól.

Milyen gyakran láthatjuk most az ATV képernyőjén?

Minden csütörtök este jelentkezik a műsorom, amelyet a héten többször is megismételnek. Nem tudom, meddig tart a sorozat, meghatározatlan idejű szerződést kötöttünk.