Tart a végtelenhez

A Fidesz paksi atomerőmű-beruházása Parkinson angol író szatíráját juttatta eszembe. Az egyszeri vállalat igazgatótanácsa két és fél perc alatt dönt a tízmillió font értékű atomreaktorról, míg a 350 fontos kerékpártárolón 45 percig vitatkoznak, mivel az előbbiről senkinek sincs fogalma, az utóbbit viszont mindenki ismeri, és az ára olyan összeg, amelyet a résztvevők el tudnak képzelni. Az író tétele így szól: a napirend egyes pontjainak szentelt idő fordított arányban áll a szóban forgó összeggel.

Ez Orbán erőművére fokozottan igaz, mivel a kérdést semmilyen nyilvános fórumon nem tárgyalták meg, így a ráfordított idő végtelenül kicsi: nulla. A költség viszont csillagászati: tart a végtelenhez – ahogy a matematikusok mondják.

Fábri Ferenc
E-mail