Szeptember 4-én nyílt nap a Bécsi Operában

Nyílt nappal indít az új igazgató. Szeptember 4-én délután három, illetve este hét órától a Ház a Ringen megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. Be lehet kukkantani minden, a néző elől eddig rejtett zugba, a néha oly rejtélyesnek tűnő kulisszák mögé, feltárulnak a színpadtechnika titkai, beléphetnek a látogatók a díszlettárba és a kosztümök közé, és megtekinthetnek egy színpadi próbát is ismert művészekkel. Mivel azonban a ház nincs gumiból, az ingyenes belépésre számozott jegyeket adnak ki, a Bundestheater pénztárában, az Operngasse 2. szám alatt.

Az

OperaházBécs büszkesége, érthető, hogy a vezetőváltásról bőséges ismereteket lehet szerezni. Az ORF több műsort szentelt a témának, részletes portréfilmben mutatta be Dominique Meyer intendánst és Franz Welser-Möst zenei igazgatót, no és Manuel Legrist, a balett együttes új vezetőjét. És persze esett szó elég a távozó igazgatóról, Ioan Holenderről is, méltatták érdemeit, azt, hogy 19 éves rekordját aligha d9önti meg bárki.

Dominique Meyer az egyik lapinterjúban mindenesetre lehűtötte a kedélyeket: ne szokjanak hozzá, hogy ő ennyit szerepel, ez nem az ő világa, Ez az egyik legnagyobb különbség Holender és utóda között, Míg az előző minden létező témakörben megnyilvánult, lesújtó véleményét éppúgy nyilvánosságra hozta, mint dicséretét, beleszólt a politikába, és imádott szerepelni, nagy hangerővel ítéletet mondani, a francia utód csendes szakember. Ő nem szereti előtérbe helyezni saját személyét. Mindezt úgy fogalmazza meg, hogy az intendáns soha nem lehet fontos, neki más a dolga, és ő szívesebben végzi a feladatát nagyobb hírverés nélkül végezni.

Eddigi pályafutása őt és stílusát igazolja. Nem túlzás azt mondani, hogy Dominique Meyernek több, egész Európa kulturális életét befolyásoló intézkedés köszönhető. Az 1955-ben Elzászban született, diplomata családban felnőtt közgazdász ugyan pályafutását az ipari minisztériumban kezdte, ám a legendás Jack Lang kultuszminiszter hamar felismerte képességeit és 1984-tanácsadójává nevezte ki. Így lett a francia filmreform megteremtője, az Arte művészeti tévé csatorna megalapítója. Később ugyanebben a munkakörben a párizsi operába került, az ő nevéhez fűződik a Bastille Opera megnyitása a forradalom 200. évfordulóján. Barátjával, Ricardo Mutival létrehozta a Luigi Cherubini ifjúsági zenekart. Stagione produkcióit Grammy –díjjal jutalmazták. 1994 és 99 között a lausanne-i opera igazgatójaként olyan tehetségeket karolt fel, mint az ekkor még ismeretlen Angelika Kirchschlagert és Natalie Dessayt. 1999 óta a bécsi kinevezésig a Theatre des Champs –Elysées-t vezette.

Joviális stílusa, elzászi akcentusú tökéletes némettudása a nehezen meghódítható Bécsben is rögtön rokonszenvet ébresztett. Sőt, ennél többet: a Bécsi Filharmonikusok, az Operaház világhírű – saját érdekeit mindig elszántan védelmező – házi zenekara olyan engedményre volt hajlandó a kedvéért, amire Holender évek óta nem tudta őket rávenni. Belementetek a Meyer által kért feltételekkel az új kollektív szerződésbe, amely a korábbi 90 helyett 110 próbát ír elő. Vagyis van igény a szelídebb hangnemre, a direktívák helyett a jól megindokolt kérésre, a tárgyalófél teljesítményének jól megfogalmazott elismerésére. Ezek voltak ugyanis Meyer eszközei a tárgyalásokon.

Vendégzenekar az árokban

A közönséget persze elsősporban az érdekli, mit és a milyen színvonalon lát és hall a nevezetes Operában. Franz Welser-Möst képességeit jól ismerik, Bécsben és Salzburgban egyaránt, vele mind a zenekar mind az operarajongók széles tábora elégedett. Nekik örömükre szolgál, hogy bizonyos kényszerből – a megkésett kinevezés és a műsor összeállítása közötti túl rövid idő nemigen tette lehetővé az igen elfoglalt világnagyságok „megszerzését” –Welser-Möst mostanában igen gyakran vezényel. Mindjárt a nyitó előadást, a Tannhäusert, szeptember 5-én, a tavalyi premier parádés szereposztásában, Clus Guth rendezésében. Ugyancsak ő áll a karmesteri pulton másnap, az j betanulásban színre kerülő Bohémélet előadásán. Az ismét hangszálaival küszködő Rolando Villazón helyett Rodolfo szerepét a fiatal amerikai tenor, Stephen Costello énekli.

Koncertelőadásban adják október 2-án a Lucrezia Borgiát, Edita Gruberova énekli a címszerepet.
Az első „igazi” premieren szintén Welser-Möst vezényel: október 17-én Hindemith Cardillac című operáját mutatják be. Az új Mozart ciklust december 11-én Mozart Don Giovannija vezeti be, ezt követi február 16-án a Figaró házassága. június 17-én pedig Janaček Katja Kabanovája következik. Welser-Möst dirigálja Puccini Bohéméletét is – ez a Zefirelli-rendezés új betanulású előadása lesz.
Igazi újításként Meyer és Welser-Möst a Bécsi Filharmonikusok helyett vendégmuzsikusokat hívott meg Händel Alcina című operájának november 14-i bemutatójára: a Les Musiciens de Louvre igyekszik meghódítani a bécsi közönséget. A bécsi közönség régi kedvenceinek tapsolhat április 2-án: Donizetti Anna Bolena című operájában Anna Netrebko és ElīnaJ Garanča énekel. Az évad utolsó bemutatója Janáček Katja Kabanova című műve lesz június 17-én, szintén Welser-Möst vezényletével.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a

Szervusz Ausztriahonlapon