Wolf-díjat kapott Kurtág György zeneszerző és Roska Botond neurobiológus

Roska Botond a 2024. évi orvosi Wolf-díjat a vak emberek látásának ontogenetikai eszközökkel történő helyreállításában elért jelentős kutatási eredményei alapján kapta meg – írja a Házipatika. Amint arra a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleményében felhívta a figyelmet, az elismerést a tudományos közösségben a Nobel-díj előszobájaként szokták emlegetni, tekintettel arra, hogy számos Wolf-díjas kutató nyert később Nobel-díjat. Roska Botond mellett Kurtág György zeneszerző is megkapta a Wolf-díjat.

Roska Botond a svájci Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója, egyben a magyarországi BrainVisionCenter (BVC) társalapítója és kutatója. Magyarországon is évek óta aktív kutatómunkát végez. A BVC keretében végzett magyarországi kutatásaihoz a magyar állam 5,2 milliárd forint támogatást biztosított 2022 és 2024 között.

2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.

Roska Botond – akit a sejttípusra célzott génterápiára és a látás helyreállításában elért eredményeiért díjaztak – elismerésében megemlítik, hogy „egy zenész és egy informatikus fia, aki kezdetben maga is zenei pályán indult: csellózni tanult, majd 1985-től 1989-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. Egy szerencsétlen kézsérülés azonban megzavarta csellókarrierjét, és az orvostudomány és a matematika felé fordította figyelmét.”

Roska Botond megosztva kapta az orvostudományi díjat a Franciaországban és az Egyesült Államokban is dolgozó José-Alain Sahel francia tudóssal.

 Kurtág György. Fotó: Szilágyi Lenke/Wikipédia

A rangos izraeli kitüntetést Kurtág György zeneszerző is megkapta idén

Kurtág hatása a kortárs klasszikus zenére világszerte érzékelhető, kompozícióit a zenészek és a közönség egyaránt értékeli. Művei intenzitást és éles önvizsgálatot mutatnak, az emberi létállapotot sűrített, de érzelmekkel teli zenei formában ragadják meg – többek között ezzel indokolta az izraeli alapítású, 100 ezer dollárral járó Wolf-díj odaítélését a nemzetközi zsűri. Ezzel a 98 éves Kurtág György olyan nagyságok társaságába kerül, mint Pierre Boulez és Ligeti György, Plácido Domingo és Paul McCartney, Fischer Ádám és Yahudi Menuhin.

„Kurtág György a Wolf-díjat azért kapja, mert igazi zenész és ragyogó ember. Az emberi lélek egzisztenciális kérdéseivel foglalkozó zenéje olyan alapvető érzelmeket állít középpontba, mint a szerelem és a bánat, a félelem, a szorongás, a kétségbeesés, valamint a harmónia és a megbékélés utáni vágy” – szól a méltatás.

A díjat 1978 óta adományozza a Ricardo Wolf által alapított Wolf-alapítvány „az emberiség és a népek barátságának érdekében kifejtett tevékenységért… nemzetiségtől, rassztól, bőrszíntől, vallástól, nemtől és politikai nézetektől függetlenül.”

A százezer dollárral járó kitüntetést évente ítélik oda a matematika, az orvostudomány, a fizika, a mezőgazdaság és a zene területén. Az idei bejelentés azonban öt hónapot késett a gázai háború miatt.

Idén kilencen – az Egyesült Államokban, Izraelben, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Franciaországban és Svájcban élő tudósok és művészek – vehetik át néhány hónap múlva, egyelőre nem meghatározott időpontban a díjat.

A fizika tudományában az Egyesült Királyságban alkotó Martin Rees professzor munkásságát ismerték el. A mezőgazdaság területén pedig három amerikai professzor, Elliot Meyerowitz, Joanne Chory és Venkatesan Sundaresan veheti át idén a díjat.

Matematikából két izraeli osztozik a díjon, Adi Samir professzor a Weizmann Intézetből és Noga Alon professzor, aki a Princeton Egyetem és a Tel-Aviv Egyetem professzora. Samir az információbiztonság szempontjából fontos kriptográfia területén 1977-ben fejlesztette ki a mára széles körben elterjedt RSA (Rivest-Samír-Adleman) néven ismert titkosító rendszert. Alon a kombinatorikában alkotott maradandót.

(Kiemelt képünk: Dr. Roska Botond neurobiológus. Fotó: Brain Vision Center)