Progresszív örökségvédelem

A kastélyt herceg Esterházy Miklós építtette 1762 és 1784 között. A barokk, rokokó és copf stílusú épületegyüttes a maga korában a csúcstechnológiát képviselte. A herceget pedig kortársai felruházták a „fényes” jelzővel. Nemcsak pompás hajléka okán. Nagy híre volt a herceg művészeti gyűjteményeinek, a kastély zenei, színházi, táncművészeti, opera- és báboperaprogramjainak. A korszakalkotó osztrák zeneszerző, Joseph Haydn munkás éveinek a felét töltötte a herceg udvarában. Eszterházáról akkoriban úgy tartották: az európai magaskultúra egyik centruma.

Salzburg, Bayreuth

A kastélyt két évszázaddal később, a világháborúkkal és „izmusokkal” sújtott huszadik században is elkerülte a balsors. A második világháború után ugyan államosították a némileg megtépázott épületkomplexumot, és akár sorsára is hagyhatták volna, mint más főúri rezidenciákat, ám 1949-ben, Haydn halálának 150. évfordulóján, Kodály Zoltán közbenjárására megkezdték a részleges helyreállítást. A munkálatok a rendszerváltás előtti évtizedekben aztán hol lendületet kaptak, hol lecsillapodtak.

Eszterháza közelmúltjából két jelentős eseményt illik megemlíteni. 2001-ben egyike lett az UNESCO világörökségi területeinek. 2003-ban pedig 1,2 milliárd forintot költött az állam a kastélyra, a programokra. Látogatóinak száma mára nagyjából évi 100 ezer. Ám szakemberek szerint az is egyre világosabban látszott: hosszú távú fenntarthatóságához ennél is többre van szükség.

Aztán 2007-ben bekerült az Oktatási és Kulturális Minisztérium kastélyfelújítási programjába. Csák Ferenc, a tárca kulturális államtitkára azt mondja, kizárólag azok a projektek számíthatnak uniós forrásokra, amelyek fejlesztése egész környezetükre kisugárzik. A kastélyprogramba ezért kerültek olyan épületek, amelyek eddig is egyfajta kulturális központként működtek régiójukban. Eszterháza például zenei produkciói elismeréseként – Salzburg és Bayreuth mellett – 2002 óta tagja az Európai Fesztiválszövetségnek.

Az Eszterháza – Közép-európai Kulturális Központ tavasszal induló első fejlesztési üteme 1 milliárd 563 millió forintba kerül. Ebből 1 milliárd 327 millió az uniós támogatás. Utóbbinak feltétele volt a látogatószám emelkedése, a fenntarthatóság biztosítása. Magyarán: a kulturális és környezeti értékek gazdagítása, a szükséges kulturális, logisztikai, szórakoztató és turisztikai infrastruktúra kiépítése.

Tegyük azért hozzá: a beruházás egyike annak a 636 projektnek, amelyek az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – uniós társfinanszírozással – valósulnak meg összesen 1800 milliárd forintból. Ha úgy tetszik: ez lehet a magyar „New Deal”, hiszen az állami megrendelések jelentősen fellendíthetik a honi építőipart is.

A régió központja

Visszatérve Eszterházára: az első ütemben – egyebek mellett – felújítják az épület homlokzatait, restaurálják a zenetermet, a belső lépcsőházat és a salla terrenát. Amúgy a munkálatokat nem „rejtik el” a vendégek elől. A rekonstrukció idejére például üvegfolyosót építenek a földszinti díszebédlőbe, s a látogatók szeme előtt történik a kastély belső udvarának parkosítása, a díszterek rekonstruálása.

Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának (MNG) igazgatója hangsúlyozza:
– A fejlesztési projekt első ütemével korántsem zárul le az Eszterháza – Közép-európai Kulturális Központ létrehozása. Előkészítés alatt van a fejlesztés második üteme, amelynek során tovább bővül a felújított épületek száma, a kastélypark. Valamint – a kastélytól távolabb – megépül az ultramodern fogadóépület. Amely egyrészt kiszolgálja a kastélyba és a világörökségi területre érkezőket. Másrészt éttermeivel, üzleteivel, közösségi tereivel a régió turisztikai központja lesz.

Csák Ferenc államtitkár szerint a második ütemhez szükséges szerződés is aláírásra kerül ősszel. Így az első beruházást megszakítás nélkül követheti a 2,5 milliárd forintos második.

A fogadóközpont futurisztikus látványtervei alapján persze az is borítékolható: lesz némi meglepetés, amikor elkészül az Ekler Dezső tervezte épület. Varga Kálmán azonban úgy véli: az örökségvédelem nem jelentheti a progresszív irányzatok elvetését. A kettő közötti harmónia a lényeg. Az MNG igazgatója tapasztalataira hivatkozva mondja: az Európai Unióban az örökségvédelemben az értékmegőrzés mellett fontos szempont a használhatóság is, ami együtt jár a fejlesztéssel. És a maguk idejében valóban csúcstechnológiát képviselő kastélyok számára csak az jelenthet túlélést, ha a különféle korszakokban megtalálják a maguk funkcióját.

Megújult kastély

Ebben egyébként komoly szerepe lesz az MNG-nek, amely nem csupán épített örökségeink gondozója. Kulturális intézetként feladata lesz tartalommal is megtölteni a megújult kastélyt, vagyis a Közép-európai Kulturális Központot. Terveik már most is vannak. Például az eddigi zenei események, fesztiválok bővítése vagy akár a központban meginduló zeneoktatás. Lesznek nagyszabású kortörténeti és egyéb időszaki kiállítások. És állandó előadások a rekonstruált, 17. századi marionettszínházban, valamint látványos, akcióélményt nyújtó performance-ok a szabad területeken. Rekonstruálják, korszerűsítik az Esterházy-korszak Pál-majorját, amely anno a hercegi gyermekeknek szolgált gazdálkodási tanműhelyül. Hasonló funkciója mellett kisebb állat- és növénypark is helyet kap benne. A rózsakert pedig a virágok „fajtaközpontja” lesz, s – várható gazdasági előnyei mellett – a vendégek számára is látványosságot jelenthet. A tervek szerint a kastély látogatottsága elérheti az évi négyszázezret.

Mindez persze – ha visszagondolunk Esterházy Fényes Miklós korára – leegyszerűsíthető egyetlen gondolatra.

Az Eszterháza – Közép-európai Kulturális Központ revitalizációjával lényegében esszenciális értékek kapnak friss formát.