Őrület szülte szavak

A két főszereplő egymás nélkül is, együttesen meg pláne zsenik és őrültek egyszerre. Oxfordban, a 19. század közepén járunk, amikor James Murray (Mel Gibson) – mindenféle nyelvészeti előképzettség és diploma nélkül – besétál a nyelv folyamatos változása miatt megrekedt projekt, az Oxford English Dictionary létrehozására hivatott szerkesztőbizottság elé, és közli: ő lesz az, aki ezt a vállalkozást végre sikerre viszi.
A magát autodidaktának beállító Murray-ről persze hamar kiderül: beszél vagy húsz nyelven, vagyis nyelvzseni, olyasfajta tálentum, aki épp egy őrült vállalkozásra adja a fejét.
A Murray-sztorival párhuzamosan ismerjük meg az egykori amerikai hadifelcser, dr. William Chester Minor (Sean Penn) életét, akinek az amerikai polgárháborúban egy dezertőrrel gyűlt meg a baja, és azóta azt hiszi, hogy a férfi folyamatosan üldözi. Minor mániás kényszerképzete odáig fajul, hogy egy éjjel – a látomása után rohanva – lelő egy ártatlan járókelőt. A bíróság azonban nem tartja beszámíthatónak, ezért a gyilkost a börtön helyett a broadmoori elmegyógyintézetbe záratja.

A hivatalosan őrültté nyilvánított Minor briliáns elméje akkor világlik ki, amikor tudomást szerez a szótár készültéről, és egy zseniális idézetkövetési módszerrel a legtöbb szócikket képes előállítani az elmegyógyintézet könyvtárába bújva. A munkája révén doktorrá avatott Murray persze meglátogatja a felcsert, aki levélben küldte el neki a szócikkeket. A professzor – a társadalom szemében őrültségnek tűnő – lépése kettejük között olyasfajta barátságot szül, amelynek láttán rádöbbenünk (ehhez jócskán hozzájárul a két színész játéka), hogy egy őrültet valójában csak egy zseni érthet meg (és fordítva), valamint hogy az elmebetegség és a zsenialitás között mennyire vékony a mezsgye. E kettő finom egyensúlya persze fenntartható, amíg valamelyik érintett nem keveredik valóban őrült, őrületes helyzetbe. Amíg nem esik szerelembe, amely – megint csak közhelyszerűen - megőrjíthet bárkit, de ebben a moziban ez sem elcsépelt módon történik. A Minor által lelőtt férfi özvegye, Eliza (Natalie Dormer) révén ugyanis mindez szintén olyan mély és nem várt tartalmakkal telítődik, amire tényleg csak egy zseniális, egy zseniálisan nagyvonalú nő képes. S miközben az özvegy működésébe Minor tényleg belebolondul, ezzel – ismét párhuzamosan – Murray felesége, Ana (Jennifer Ehle) a „minden sikeres férfi mögött áll egy nő” frázist képes valóságtartalommal megtölteni, szárnyakat adva vele férje zsenijének.

Az őrület, a szerelmi téboly és a mély hittel párosuló zsenialitás látlelete ez a mozi, amelyben ugyan minden színész – hogy stílszerű legyek – zseniálisat alakít, de ahogy Sean Penn ezen a bizonyos vékony mezsgyén lavíroz, az páratlan. Azzal, hogy az alakítása Oscar-díjat ér, még nem mondtam semmit.đĐ

(A professzor és az őrült, 124 perc, ADS Service)