Nagylábúak rombolták le a várost

A World War Z – Zombiháború című bestseller szerzője, Max Brooks izgalmas és tanulságos új könyvében ezúttal
a Rainier-hegyi nagylábútámadás hiteles beszámolóját nyújtja át az olvasóknak.

2022. február 6., 12:32

Szerző:

Max Brooks nevét elsősorban két felejthetetlen zombis könyve tette ismertté világszerte. A hazánkban 2013-ban megjelent szatirikus Zombi túlélő kézikönyvben frappánsan és sziporkázó fekete humorral mutatta be, hogy milyen is a tökéletes védelem az élőhalottakkal szemben. Második regénye, a nálunk 2011-ben kiadott World ​War Z – Zombiháború pedig egy áldokumentarista interjúkötet, amelyben a borzalmas járvány „igaz történetét” ismerhettük meg a túlélőkkel készített személyes hangvételű beszélgetésekből. A New York Times bestseller regényre Hollywood is lecsapott, ám a Brad Pitt főszereplésével készült akciódús filmadaptációnak, a Z világháborúnak a címét leszámítva valójában semmi köze sem volt az alapjául szolgáló, bravúrosan megírt és pattanásig feszült könyvhöz.

A szerző – aki Anne Bancroft színésznő és az idén nyáron kilencvenhatodik születésnapját ünneplő Mel Brooks humorista-filmrendező gyermekeként született 1972-ben – ezúttal sem változtatott a sikeres recepten, és a rá jellemző mesteri módon keveri a fikciót a valósággal. Az Ösztönlények a Seattle-től mintegy száz kilométerre található Rainier-hegységben játszódik, amelyet egy nagyon valószínű, közelgő kitörés miatt a világ legveszélyesebb tűzhányói között tartanak számon. A brutális eseményeket a hírhedt Rainier-hegy elképzelt kitörése indítja el, melynek következtében az ott élő nagy- lábúak hordája menekülni kényszerül.

A mitikus ragadozók így jutnak el a világtól elzárt, ám a legmodernebb technológiával működtetett Greenloop nevű fiktív ökocentrikus településre, melynek lakói kénytelenek felvenni a reménytelen harcot a vérszomjas jetikkel.

Max Brooks lenyűgöző áldokumentarista könyvének nagyobbik részét a kis közösség egyik nyomtalanul eltűnt tagjának naplója képezi, melyet a szerző „tesz közzé”. Kate Holland pszichoterápiás céllal jegyzi le gondolatait, és az ő szubjektív beszámolójából ismerhetjük meg, hogy miként szabadult el fokozatosan a pokol Greenloopban, miután megjelentek ott a nagylábúak, amelyek kíméletlen ostrom alá vették a néhány okosházból álló kis városkát. Ezeket az egyre lebilincselőbb naplóbejegyzéseket fiktív, ám tudományos megalapozottságú interjúrészletek szakítják meg, amelyeket Brooks különféle szakértőkkel – többek között egy zoológussal és egy erdőőrrel – „készített”, általuk pedig hiteles bepillantást nyerünk a nagylábúak valószínűsíthető viselkedésébe.

Habár a történet kissé lassan indul be, a fiktív fenyegetés, illetve az egyre szorultabbá váló helyzet könyörtelen fizikai és lélektani következményeinek tényszerű bemutatása, nem utolsósorban pedig a női főhős érdekfeszítő karakterfejlődése mégis egy emlékezetes és tanulságos túlélőtörténetté teszi az Ösztönlényeket. Ahogyan a Zombiháborúban, Max Brooks ezúttal is tanúbizonyságot tesz remek feszültségteremtő képességéről, de egyúttal arra is felhívja a figyelmünket, hogy miért jelent óriási veszélyt, ha nem készülünk fel időben és megfelelően egy katasztrófára, arról nem is beszélve, hogy miért járhatunk nagyon pórul, ha túlságosan függünk a technológiától.đĐ

(Max Brooks: Ösztönlények, 312 oldal, Könyvmolyképző)

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

2024. április 11., 11:02

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.