Lesz pénz az Erkel Színházra

Az előzetes elképzelések szerint 1,8 milliárd forintot szánna a kormány az Erkel Színház megújítására, az összeg várhatóan december elején válik hivatalossá, amikor a teátrum megnyitásának 100. évfordulóját ünneplik - közölte Ókovács Szilveszter az MTI-vel.

2011. november 3., 11:43

Az akkori kormány 2009 október közepén határozott az új Erkel Színház felépítését célzó pályázat előkészítéséről és lebonyolításáról, továbbá az Operaház rekonstrukciójának előkészítéséről. Ezt a határozatot a jelenlegi kormány 2011 januárjában hatályon kívül helyezte. Mint azt Ókovács Szilveszter kormánybiztos az Operaház idei évadnyitóján az Erkel Színház kapcsán kijelentette, a gyorsított közbeszerzéssel lebonyolítandó, mintegy félmilliárd forintos beruházás eredményeképp sor kerülhet egy "tisztességes felújításra", amelynek révén 2012 decemberében, az épület megnyitásának 101. évfordulójára ismét beköltözhetnek a zenés színházi műfajok a patinás falak közé. "Ez az évtized lehetősége" - fogalmazott Ókovács Szilveszter. A társulati ülésen elismételte a sajtóban elhangzottakat: a kormánynak továbbra is szándéka megnyitni a 2007-ben bezárt Erkel Színházat, a projekthez immár pénzügyi keretet is rendelnek. Az eddig próbahelyként üzemelő színház repertoárjára pedig a legnépszerűbb opera- és operettdarabokat tűznék.

Ókovács Szilveszter az MTI-nek adott legfrissebb, 2011. november 2-i interjújában elmondta, olyan felújítást képzel el az Erkel Színházban, amely lehetőséget ad arra, hogy egy pénzben bőségesebb jövőben a legmodernebb technikák, mint például az intelligens lámpák, könnyen behelyezhetők legyenek az épületbe. Elárulta, hogy egy kormányülés vendégeként hallott az 1,8 milliárdos előirányzatról és a 2013. decemberi megnyitásról, mint reális időpontról - írj a

Fidelio.

Idén december elején "születésnapi bulit rendeznek" annak emlékére, hogy 1911. december 8-án nyitotta meg kapuit az Erkel Színház. Ekkor már kiplakátolják majd a felújítás utáni nyitás időpontját is - jegyezte meg Ókovács Szilveszter, aki úgy látja, hogy a legfontosabb a színpadnyílástól hátrafelé található részre koncentrálni, komfortossá tenni a lepusztult öltözőket, beépíteni egy forgószínpadot, a kézi díszlethúzást gépire cserélni. Ha nem is Európa legmodernebb színházává, de a népoperai játékra alkalmas hellyé lehet tenni az Erkelt a kormánybiztos szerint. Fontos lenne egy oldalszínpad, a tetőre felhúzható lenne egy próbaterem, ma az építőtechnika fantasztikus megoldásokra képes, de ezekre egyelőre nincs forrás - mutatott rá Ókovács Szilveszter. Megemlítette, hogy 2012. február 18-án ismét szerveznek operabált, amelyet az Erkel Színház ügyének szolgálatába állítanak, bízva abban, hogy sikerül a bevételből az 1,8 milliárd forintot kettő fölé tornázni. Ebből már sok minden kijöhet - fűzte hozzá.

A kormánybiztos úgy véli, hogy az EU-elnökségre készülve a gödöllői felújítások olyan gyorsasággal készültek el 2011 januárjára, ami minta lehet az Erkel Színháznál is. Most is megerősítette korábbi ígéretét, amely szerint mindent elkövet, hogy a közbeszerzési eljárások "pörögjenek". Mint mondta, érzi, hogy kormányzati támogatásra ebben is számíthat. "Sajnos nincs annyi beruházás, hogy a különböző engedélyező hivatalok ne tudnának 1-2 napon belül dönteni" - tette hozzá.

A Magyar Állami Operaházban tavaly elkészült vizsgálati anyaggal kapcsolatban elmondta, hogy a minisztérium megrendelésére lényegében 100-120 oldalnyi anyag készült, ami a csatolmányokkal együtt azonban mintegy hatszáz oldalt tesz ki. "Körülbelül egy-másfél hónappal ezelőtt egy népes csapat járt itt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalból, négy héten át vizsgálódtak, számos dokumentumot kértek, azt feltételezem, hogy ebből egy-két héten belül elkészül egy jelentés. Hogy ezt majd ki és mikor kapja meg, azt nem tudom megmondani. Engem ez az anyag jobban érdekel, mint a 600 oldalas. Ha fel is tárnak a múltból ezt-azt, nekem a jelen problémáit kell megoldanom, amelyeket nagyon jól látok" - hangsúlyozta Ókovács Szilveszter.

Az Operaház műsorrendjében több változást is tett a kormánybiztos, az évad második felében például A Rajna kincse premierje helyett Boito Mefistofeléje látható a dalszínházban. "Kovalik Balázs másik rendezését, a Xerxészt azért nem akartam, mert a bérletesekre gondolva úgy ítéltem meg, hogy A Rajna kincse világához a Wagner-követőként ismert Boito operája jobban illik" - mutatott rá Ókovács Szilveszter, aki A Rajna kincse premierjének elhalasztását azzal is indokolja, hogy értelmetlennek látja a Művészetek Palotájával párhuzamosan játszani a Wagner-tetralógiát.

Tavaly szép sikert aratott A rózsalovag, a sokakban felvetődő kérdésre, hogy nem olcsóbb-e felfrissítve ismét ezt a produkciót játszani, a bemutatandó Arabellát pedig elhalasztani, Ókovács Szilveszter úgy fogalmazott: bármily szűkös időket is él az operaház, az évad programjából azért valamit, valami jelentőset mindenképp meg akart tartani. "Jó ötletnek tartottam az Arabella műsorra tűzését, hiszem, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik reprezentatív eseménye lesz. Mire ideértem, a rendezésre felkért Marton László sajnos lemondott, ezért kerestem új alkotókat: Bereményi Géza lesz a rendező. Fontos a társulat számára is egy új produkció létrehozása, legyen miért nekigyürkőzni" - hangsúlyozta. Felidézte, hogy 1933-ban a budapesti operaház nagyon "friss" volt, amikor a drezdai ősbemutatóval jóformán egy időben mutatta be a darabot, viszont azóta nem játszották az Ybl-palotában. Elárulta azt is, hogy Rameau Hippolytus és Aricia című operája, amely a Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar és Purcell Kórus vendégjátéka lett volna, most kikerül az évadtervből, és úgy látja, hogy MacMillan egész estés balettje, a Manon premierje is átcsúszik a következő évadra.

Christoph von Dohnányi - az Új Színház vezetőváltása miatti - lemondásával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a Magyar Állami Operaház nem vétkes az ügyben, de nekik kell közpénzből kártalanítani a felkért művészeket, a jegyet visszahozókat. Nem helyesli, hogy az ügy révén bekerült a politika az operaház falai közé - jegyezte meg a kormánybiztos. A Los Angeles-i Bánk bán produkcióval kapcsolatban megjegyezte, ő a Magyar Állami Operaház előadását utaztatná el, egy tengeren túli vendégjáték költsége ugyan magas, de szerinte még mindig nem tesz ki 400 millió forintot, amibe a koprodukció kerülne. A közönség pedig egy autentikus magyar nyelvű előadást kapna. Erkel népszerűsítésére lehetne okosan kitalált offenzívát indítani, de abban a budapesti Operának, amely ezer szállal kötődik a zeneszerzőhöz, szerepet kellene kapnia - vélte Ókovács Szilveszter