Kézrátétellel mégsem értékelhetünk

- Miért alázzák a tanárokat?
– Senki nem aláz senkit. Különösen azokat nem, akik régóta sokat tesznek a magyar oktatásért. Páran, rutinosabb pedagógusok talán azt érzik megalázónak, hogy szeptember elsején ők is, a kezdőkhöz hasonlóan a Pedagógus I. fokozatba kerültek.
– Igazuk lehet, így több évtizedes tapasztalat, pluszképesítés, szakvizsga, PhD fokozat marad honorálás nélkül.
– Az Oktatási Hivatal a minősítési rendszer szakmai hátterét dolgozza ki, tartalmi fejlesztéssel foglalkozik. Hogy az új életpályamodellt milyen lépésekben vezetik be, nem hozzánk tartozik. Sőt a köznevelési államtitkár, Hoffmann Rózsa kezét is megkötik a költségvetési vonatkozások.
– Alázás alatt azt értettem, pontosabban azt érti sok pedagógus, hogy a minősítésükhöz nem elég akár több évtizedes tapasztalat, személyes portfóliót kell feltölteniük az önök elektronikus rendszerébe.
– Csak olyan dokumentumot, amit mindenki készített egyetemen, főiskolán és a napi munka során. A tematikus tervezés része a szakmának, óravázlattal a kollégák döntő többsége rendelkezik. Bármilyen rendszer is készül a pedagógusok értékelésére, ilyen típusú szakmai dokumentumokra mindenképp szükség lesz.
– Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint ez sima dokumentumgyártás.
– Ismétlem, bármilyen rendszer is készül a pedagógusok értékelésére, ilyen jellegű szakmai dokumentumokra mindenképp szükség lesz. Azért dolgozunk, hogy a magukat nem Pedagógus I. kategóriába soroló kollégák minél előbb a megfelelő besorolásba kerülhessenek.
– Miért nincs eleve differenciálás a rendszer bevezetésében?
– A kormányrendeletről a minisztériumot kellene megkérdezni.
– A koncepciót csak kitalálta valaki.
– Nyilván. De nem ebben a hivatalban. Az, hogy az indulásnál mindenki Pedagógus I. kategóriába került, elsősorban nem pedagógiai kérdés, számos más, például technikai, rendszerszervezési, költségvetési vagy épp közgazdasági vonatkozása van. A pedagógusminősítési rendszer célja, hogy a tanár erősségeit és esetleges gyengeségeit is megtaláljuk, értékeljük. Minden kollégát egységes mérce alapján ítélünk meg.
– Szóval az elején miért nem differenciálnak?
– Én csak szakmai dilemmákról tudok beszélni.
– Ez az, nem?
– Úgy is felfoghatjuk, de mondom, nem hozzánk tartozik. Megjegyzem, a tanári minősítésnek választhattuk volna azt a módját is, hogy kizárólag a tanulók teljesítménye alapján értékeljük a pedagógust, ahogy például Finnországban. De mi úgy gondoltuk, nem lehet közös mércét alkalmazni egy hetven százalékban halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanító és a budapesti Fazekas gimnáziumban oktató tanár esetében. Így inkább a vegyes rendszer alkalmazzuk: a dokumentumokon kívül azt is nézzük, a tanár miként dolgozik, hogyan viselkedik a tanulók között, milyenek az eredményei.
– Visszatérve a portfólióra: a pedagógusok azt sem tudják, pontosan mit kellene feltölteniük. Miért nem tesznek közzé mintát arról, mit is várnak pontosan?
– Az óvónőtől kezdve a szakiskolai műhelyben foglalkozást tartó pedagóguson és kollégiumvezetőn át a gimnáziumi tanárig sokféle intézményről és munkakörről van szó. Rengeteg mintára lenne szükség, miközben két fizikatanár gyakorlata is távol állhat egymástól. Ezt tapasztalatból mondom, hiszen matematika tanár vagyok. Sablonok már léteznek, a pedagógusminősítési rendszer általános tájékoztatója december tíz óra elérhető a www.oktatas.hu oldalon. Az igaz, a szakmai vélemények megoszlanak arról, hogy ezek a minták segítenek, vagy ártanak.
– Mit kell mindenkinek feltöltenie a jelenlegi minősítési körben?
– Egy darab önéletrajzot, valamint intézményének kétoldalas bemutatását.
– Már ez szubjektív.
– Ezért nem is értékeljük.
– Akkor mire kell?
– Az értékelőnek információ ahhoz, hogy el tudja helyezni a pedagógust. Aztán kell még a saját szakmai életút bemutatása, amolyan motivációs levél. Egy tematikus terv, tíz óravázlat, és egy csoportprofil. Ez utóbbi általános jellemzés azokról a diákokról, ahol a tíz órát tartja a pedagógus.
– Plusz a tanárok reflektálnak önmagukra.
– Az óraterveket megjegyzésekkel látják el, amivel az anyagfeldolgozás módját magyarázzák el az értékelőnek. Olyan ez, mintha utólag beszélgetnénk egy óráról, csak éppen írásban zajlik.
– Azt, aki mindezt feltölti, 2015. január elsejétől automatikusan átsorolják a Pedagógus II fokozatba?
– Igen. Még akkor is, ha esetleg nem sikerül elsőre jó portfóliót készíteni, hiszen ebben a minősítési fordulóban csak a formai követelményeket kell teljesíteni a jogosult pedagógusoknak. A feltöltött portfóliók tartalmi értékelése kizárólag fejlesztési célokat szolgál. Nem igaz tehát, hogy nem számít a tapasztalat és a képesítés, hiszen ez a lehetőség pont a tapasztaltabbaknak nyújt lehetőséget.
– Ki készíti fel és minősíti a minősítőket?
– Jelenleg a hivatal.
– Hol tartanak?
– A képzők képzésénél.
– Ragozzuk még a képzőket. Hogyan képzik őket?
– Két harmincórás tanfolyamon.
– Gyorstalpaló?
– Kétszer harminc órát nem minősítenék gyorstalpalónak. A tanfolyamunkra nem a Holdról érkezik ötezer olyan ember, aki még sosem látott pedagógust. Alapfeltétel a tizennégy év szakmai gyakorlat és a szakvizsga. Pont azok közül kerülnek ki a minősítők, akik közül talán néhányan most méltatlannak érzik a folyamatot. Az első felhívásra több mint hétezren jelentkeztek. Kitöltenek egy, a tárgykörhöz kapcsolódó jogszabályismeretüket valamint a szakértői kompetenciáikat vizsgáló tesztet.
– Mit tanulnak a kiválasztottak a kétszer harminc óra alatt?
– Az elméleti részben a tanfelügyeleti, minősítési rendszert ismerik meg. A gyakorlatiban pedig tanórákat, óraterveket, portfóliókat értékelnek.
– Ennyi elég?
– Elég. Amikor majd a minősítéseket végzik, nyolc pedagógus kompetencia alapján, indikátorok segítségével, objektíven értékelik a tanár képességeit, ismereteit. Például figyelik a szaktárgyi tudást, a pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezését vagy épp azt, hogy a pedagógus miként érvényesíti a tanulókkal szembeni egyéni bánásmódot, hogyan támogatja a gyerekek személyiségfejlődését. Nem az a lényeg tehát, mennyire színes, szagos az óravázlat. Fontosak viszont a saját megjegyzések. Ha egy óravázlatban azt olvasom, „törtnek nevezzük, amikor egy szám alatt van egy vonal, azalatt még egy szám”, a tanár szakmatudományos kompetenciáját bizonyosan leértékelem. Ám rögtön más a helyzet, ha a megjegyzésből kiderül, ez egy gyengébb képességű gyerekcsoportban lévő bevezető óra, ahol most látnak először törtet. És ez alapján még mindig nem értékelünk, hanem tartunk róla egy beszélgetést a tanárral. Lehet ugyanis kirakatórát tartani, úgy beállítani a helyzetet, mintha minden gyerek jelentkezne, miközben előzőleg betanították őket, ha tudják a választ, a jobb kezükkel jelentkezzenek, ha nem tudják, a ballal. Szakértőink többek között erre is felkészülnek majd.
– Hogyan?
– A megbeszélésen rákérdeznek a pedagógusra, miért pont azt a tanulót szólította fel.
– Rafinált. Hacsak a tanár azt nem mondja „mert ő már régen válaszolt”.
– A döntési pontok kitárgyalása rengeteg részletre rávilágít.
– Pluszpénz jár a szakértésért?
– Órakedvezmény és mesterpedagógusi besorolás jár: húsz százalékkal kevesebb tanítás, hogy a felszabaduló napokon végezhesse a minősítéssel és a tanfelügyelettel járó munkát.
– A portfóliót bojkottáló tanárok a felhívásukban ezt írják: „Nem értünk egyet a minősítők körébe való önkéntes jelentkezés lehetőségével és a gyorstalpaló szakértő képzésen szerzett pozíciókkal. Határozott véleményünk, hogy a minősítő eljárásnak „hiteles helyhez”, vagyis főiskolához, egyetemhez, tanárképző intézményekhez kell kapcsolódniuk.”
– Mégis hogyan lehet kötelezni valaki szakértői munkára, ha nem akarja? A szempontok nyilvánosak, manipulálni lehetetlen. A felsőoktatási intézményeknél pedig nincs a gyakorló pedagógusok munkájára vonatkozó értékelési tapasztalat. Miért is lenne? Korlátozottan vesznek részt a pedagógus-továbbképzésben, a harminc-, negyven-, ötvenéves kollégák minősítésében pedig egyáltalán nem.
– „Különösen méltánytalan és aljas eljárás ez azokkal szemben, akik pályájuk utolsó harmadában, netalán a vége felé járnak.”
– Ha holnaptól kötelező lenne az elektronikus ügyintézés, a papír alapon remekül intézők nehéz helyzetbe kerülnének. Természetes, hogy egy új rendszer egyeseknek nehézséget okoz. Ezért fontos szempont, hogy lassan vezessük be.
– Az automatikus besorolás határideje április. Hova rohannak?
– Remélem, tíz óravázlatot és két darab két-háromoldalas fogalmazást egy profi tanár négy hónap alatt képes elkészíteni. Az útmutatót decemberben tettük közzé. Óravázlatot elvileg mindenki készít.
– És aki húsz év után már nem?
– Jobb lenne, ha kézrátétellel próbálkoznánk? Mégis honnan szerezzen információt a szakértő? Az iskolaigazgató sem csinálta másképp: megnézte a dokumentumokat és bement az órára.
– Várhatóan komoly óravázlat-gyártó piac alakul ki.
– Egyetlen ellenőrző kérdésből kiderül, ha valaki nem tanította le az órát. És ami ezt a minősítési kört illeti: nem is lesz óralátogatás, hiszen ez egy egyszerűsített eljárás. Megjegyzem: a huszonhatezer érintett pedagógusból tízezer megkezdte a felöltést, sőt már lezárt portfólió is akad. Ahhoz képest, hányan bojkottálják, a jogosult tanárok nagy többsége már munkához látott, készíti a portfólióját.
– És aki nem tölti fel?
– Marad Pedagógus I. kategóriában. 2014 kísérleti év, a tapasztalatok birtokában változtatunk.