Láncfűrész, okoskapa, kilöttyenő paradicsomleves a Godot Intézetben
A Godot Intézet új kiállítása Bukta Imre legfrissebb, legaktuálisabb műveit mutatja be.
Műveljük kertjeinket! címmel látható a Godot Intézet több mint ezer négyzetméter alapterületű óbudai kiállítóterében Bukta Imre kortárs képzőművész legfrissebb műveiből válogató tárlat. Az elmúlt tíz évben nem volt hasonló jelentőségű, hazai művész által jegyzett kiállítás, így ez tárlat kivételes művészeti eseményt jelent, ami tart 2023 április végéig.
A Műveljük kertjeinket! tematikus tárlatra Bukta Imre új műveket készített. A Godot Kortárs Művészeti Intézetben megtekinthető kiállítás vezérfonala a vidéken alkotó ember esztétikai, szociális és erkölcsi viszonyulása a környező világához. A tárlat hat különálló tematikus egységből épül fel: a vidékiség, a fák, a szakralitás, egyes értékek devalválódása, az idősödés és az otthon témája mentén találkozhatunk a művekkel, s mindezek nyomán megjelenhet a kiállítás alapideája is, az alkotás szükségességének belátása. Ehhez fogható, elsősorban a tárlat tartalmi felépítéséhez igazodó, úgynevezett „épített, tematikus” kiállítást tíz éve nem láthatott a hazai közönség, legfeljebb akkor, ha lehetősége volt valamely külföldi állami múzeumba eljutni.
„Amikor Ön az imént belépett a falusi kertkapun, belecsöppent a mezőszemerei Kertek alja utca életébe. A falakon látható festmények az utca jellegzetes házait idézik meg, melyek között könnyen eligazodhatunk a térben installált térkép segítségével. Feltűnnek a magyar vidékiség karakteres motívumai és hangulati elemei”
– ezzel fogadja a látogatókat a Godot Galériában nyíló, Bukta Imre elmúlt pár évben készült alkotásait bemutató kiállítás.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Kultúra
2022. október 18., 13:59
El Greco egy különleges, magyar vonatkozású remekművével gazdagodott a Szépművészeti Múzeum állandó kiállítása. A Gonzaga Szent Alajos képmása című festményt kedden mutatták be a sajtó képviselőinek.
Külföld
2022. augusztus 1., 17:30
A Varsó 1944-es, ostrom utáni romjait és Mariupol 2022-es romjait összehasonlító tárlaton Andrzej Duda emlékeztetett, Varsó már egyszer túlélte a teljes pusztulást, amit a nácik okoztak nekik.
Kultúra
2022. június 8., 20:54
Magyar márkák, magyar plakátok címmel emblematikus magyar márkák plakátjaiból nyílik kiállítás csütörtökön az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
A már említett „Kertek alja” után következő tematikus egység a „Jegenyefák nem nőnek az égig”, melynek témája a fa, hogy mit is jelent számunkra ez a jelkép; alapvető jelképe az életnek, a növekedés, a megújulás szimbóluma, mely megjeleníti az Ég és a Föld, az Isten és az ember kapcsolatát, számos beavatási rítus kelléke; némi nagyvonalú leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk: a fa kultúránk egyik szimbolikus pillére.
„Mikor jön le az égből Krisztus?” – teszi fel a kérdést a kiállítás harmadik egysége. Ebben a keresztutat idéző részben szakrális témájú művek láthatóak. Tematikus szempontból a kereszténységhez kötődő, de az egyházi világhoz csak kívülről csatlakozó alkotások dominálnak itt – a legjellemzőbb téma a Krisztus-keresés és -várás személyes megélése. Különböző formákban jelennek meg a vallás alapvető, allegorikus motívumai és szimbólumai, valamint a Krisztus-képmások.
„A romantika a legjobb üzlet?” a címe a következő tematikának, mely egy kérdést jár körül: Hogyan válhatnak periférikussá értékrendszerünk központi elemei, miként mennek veszendőbe az ember életében egyes értékek? Ez a kérdés azokban a művekben fogalmazódik meg, amelyek megjelenítik a vidékiség átalakulását, a hagyományos falusi élet megszűnését. A veszteség belátásához ebben a buktai magánmitológiában nem fájdalom- vagy szomorúságérzés kapcsolódik, hanem humorral fűszerezett, keserédes nosztalgia.
Az ötödik egységben a „Megöregszünk mind?” című részben Bukta Imrét az foglalkoztatja, mi mindent hozhat az ember életébe az idősebb életkor. Műveivel az elméleti szintnél mélyebbre tekintve tudósít a vidéki emberek nyugdíjas kori élményeiről. Festményeket láthatunk régi vágású alakokról, akik jelenkori, technicizált kultúránk sajátosságaiból fakadóan új módon élik idős napjaikat. Megtekinthetjük például a Nyugdíjasklub – Imi 70 című önreflexív installációt is, ahol egy bankettszerű vacsora után két idős asszony okoseszközökön nézegeti az ünnepelt ember, „Imi” gyerekkori fényképeit.
Kétféle otthonhoz kötődünk érzelmileg. Kötődünk a földhöz, azaz a fizikai világhoz: emberekhez, tárgyakhoz, épületekhez, illatokhoz, hangokhoz és képekhez. És kötődünk a kultúránkhoz: a műveltségünkhöz, a hitünkhöz, a szokásainkhoz, a hagyományainkhoz. Ahhoz, hogy az érzelmi kötődéseinkből otthon formálódjék, kegyelem – más felfogásban szerencse – szükségeltetik. A legnagyobb kegyelem, ha az ember otthon van a föld és a szellem világában is, s ezeket képes egybekapcsolni: ezt túlzás nélkül hívhatjuk boldogságnak. Folyamatosan érdemes küzdeni ezért – ilyen küzdelmeket jelenítenek meg Bukta Imre művei és erről szól a kiállítás hatodik, „Hogyan válik emlékké az otthon?” címet kapott egysége.
Az egyes részekben elhelyezett videóboxokból a hazai kulturális illetve tudományos élet jeles szereplői szólnak hozzánk az egyes tematikákhoz kötődően, így Krasznahorkai László, Kossuth-díjas író Bukta Imre művészi univerzumával koherens módon beszél arról, miért olyan fontos téma a kultúrában a vidékiség. Sebestyén Márta Kossuth-díjas előadóművész arról beszél, miért annyira fontosak a kultúránkban a fák, Keserü Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész pedig arról elmélkedik, miért lehet alapvető fontosságú az ember életében a hit. Az eltűnő paraszti és falusi kultúra érzékeny reflexiójához kapcsolódnak Barabási Albert-László akadémikus hálózatkutató gondolatai. Korniss Péter, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Kossuth-díjas fotóművész a művészet és az időskor kapcsolatáról beszél, míg az utolsó egységben egy egészen másfajta, de Bukta világához mégis kötődő, hasonló küzdelmeiről szól Mészáros Blanka színművész a kihelyezett tv-n.
További információk
Bukta Imre (1952) a kortárs magyar képzőművészet nagyhatású mestere. Három alkalommal szerepelt a Velencei Biennálén, kiállított a São Pauloi Biennálén, láthatták a műveit – többek között – a párizsi Pompidou központban, a brüsszeli Bozarban, a szentendrei MűvészetMalomban, a linzi Landesmuseumban, a jyväskyläi Art Muzeumban, a lundi Kunsthallban, a pekingi Millenium Múzeumban. Több jelentős egyéni tárlata volt Budapesten, Welsben, Nürnbergben, Stuttgartban, Kecskeméten, Helsinkiben, San Franciscóban, Zágrábban, Karlsruhéban, Egerben és Sepsiszentgyörgyön. Az első életműkiállítását a debreceni MODEM rendezte 2008-ban. Eddigi legnagyobb tárlata Másik Magyarország címmel 2012 novemberében nyílt meg a Műcsarnokban. Erre a kivételesen sikeres projektre reflektál ez a kiállítás.
(A cikkben látható képek forrása: Godot Kortárs Művészeti Intézet)
