Érdemeik világhírűvé tették őket – Életmesék
A nagy és legendás „marslakók” (Kármán, Szilárd, Neumann, Teller) mellett számos kismarslakó is beleírta magát a huszadik század történetébe. Majdnem valamennyien Magyarországon születtek, korlátozta őket a numerus clausus, elűzte a politika, elhalálozásuk helye jellemzően nem a mi országunk. Érdemeik világhírűvé tették őket.
Lengyel Menyhért Greta Garbónak, Marlene Dietrichnek és Gregory Pecknek írt forgatókönyvet, Bartóknak pantomimnovellát (A csodálatos mandarin). Arthur Koestler nincstelenségében limonádét árult a bécsi utcán, majd pszichológusnak és elektromérnöknek tanult egyidejűleg. „Isten mindent tud, de Arthur Koestler mindent jobban tud” – jellemezte őt ironikusan Einstein.
A makói Pulitzer József New York-i újságja lépte át a világon elsőnek az egymillió nyomtatott példány rekordját. A Ricsén született Adolph Zukor teremtette Hollywoodot. Michael Kurtiz száznál több filmet rendezett az Újvilágban, köztük minden idők egyik leghíresebbjét, a Casablancát. A pusztatúrpásztói Korda testvérek gründolták az angol filmgyártást, egyik forgatókönyvírójukat Winston Churchillnek hívták. Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét Hitler is vagy tízszer látta. A tizenhétszer Oscarra jelölt Rózsa Miklós zeneszerző mamája magától Liszt Ferenctől tanult zongorázni. A Hulló leveleket író Kozma József anyai nagybátyja maga is világhírű: Moholy-Nagy László. A sanzonnak hatszáz (!) változata létezik, énekelte többek közt Yves Montand, Charles Aznavour, Edit Piaf, Demis Roussos, Eric Clapton, Nat King Cole.
Első olimpiai bajnokunk, az úszó Hajós Alfréd itthon élt és halt. Az ötvenes években megkapta a Kiváló Sztahanovista jelvényt Rákosiéktól. Akik odakint öregedtek meg, ezt megúszták.
Tehetségük velük született, felnevelőik támogatták ambícióikat.
(Iván Katalin: Életmesék világhírű zsidó honfitársainkról. Atlantic Press Kiadó.)
