Bolyki György: Minden okom megvan rá, hogy haragudjak Bársony Bálintra

Bolyki György, a Bolyki Brothers tagjának blogbejegyzése szerint tőle és testvérétől lopta Bársony Bálint a Trianon-emléknótává alakult Összetartozás dalának ötletét.

2013. május 24., 16:47

A

muvesz-ember.blog.hu-n közzétett bejegyzésében a következőket írja az ügy hátteréről:

„Minden okom meg van rá, hogy haragudjak Bársony Bálintra.

Pedig sokáig jóban voltunk, ő volt az egyetlen magyar könnyűzenész, akit a Brothers elvitt magával egy külföldi koncertjére. Bécsben, a Joe Zawinul's Birdland-ben volt fellépésünk, és lukat beszéltünk a kinti menedzsment hasába, így egy szám erejéig hozzájárult Bálint fellépéséhez (amiből aztán három lett:-). Itthon is játszottunk vele, legtöbbször Al DiMeolával közösen írt számunkat (23. zsoltár) adtuk elő.

Aztán történt, hogy Balival megalakítottuk a Bolyki Soul&Gospel kórust. Egyre több szakmabelihez jutott el a nagyszerű produkció híre, így Bálinthoz is, aki felkért, lépjünk fel a Millenáris Teátrumban általa szervezett »Sztár Jam Session« koncerten. A felkérést elvállaltuk, és a koncerthez közeledve Bálint egy-két próbára eljött a kórus próbatermébe.

Egy ilyen alkalommal Bali elmesélte neki, milyen grandiózus tervünk van: szeretnénk az egész országot megénekeltetni egy közös dallal, hogy az éneklésen keresztül elkezdődjön egy újfajta közösség építés sok szenvedést látott kis hazánkban. Részletesen elmondta, hogyan fogjuk bevonni a legkisebb falvak lakóit is, sőt, az országhatáron kívül élőket is a nagy nemzeti együtt éneklésbe, majd ment tovább a próba.

Néhány nappal később jött a Sztár Jam Session a Millenárison. Jó buli volt (mint mindig), majd a végén Bálint kiállt a színpadon lévő sok zenész és a Bolyki Soul&Gospel Kórus elé, és elmondta, hogy van egy hatalmas, grandiózus terve: szeretné az egész országot megénekeltetni egy közös dallal, hogy az éneklésen keresztül elkezdődjön egy újfajta közösség építés sok szenvedést látott kis hazánkban. Azt is elmondta, hogy szeretné bevonni a legkisebb falvak lakóit is, sőt, az országhatáron kívül élőket is a nagy nemzeti együtt éneklésbe. Majd ott helyben felkérte a Bolyki Soul&Gospel Kórust, csatlakozzon kezdeményezéséhez, és reményét fejezte ki, hogy mások is mellé állnak.

Köpni-nyelni nem tudtunk. Nem vagyunk indulatos csávók, de ez akkora pofátlanság volt, hogy Balival tíz percre eltűntünk a színről, nehogy valakinek valami csúnyát mondjunk. Miután lehiggadtam, megkerestem Bálintot, és elmondtam neki, hogy ilyen tisztességtelen húzással még soha nem találkoztam, és nagyon csalódottak vagyunk miatta. Erre ő kikelt magából, hogy »nem az a lényeg, KI csinálja a dolgokat, hanem, hogy csináljuk! Álljunk be mögé, és csináljuk együtt, mert ez egy jó dolog«. Próbáltam elmagyarázni, hogy ez a MI ötletünk, MI szeretnénk megcsinálni, és ha akar, nyugodtan álljon be mögénk, de ne nyúlja le a projektet. Nem hallgatott meg, rám vágta az ajtót. Azóta nem beszéltünk, csak figyelem, mit csinál az ötletünkből.”