Biztos újévi tipp a bécsi hangverseny
Az idei újévi koncert műsorát Mariss Jansons állítja össze és ő is vezényli. A siker programozott. A lett származású karmester népszerű Ausztriában és újévkor is helytállt már: 2006 január 1-én egyszer már sikert aratott a Musikverein Aranytermében. Jegyet persze már hónapok óta nem kapni, de a televíziós közvetítés sokaknak kárpótlást nyújt.
Jansons 1992 áprilisában vezényelte először a nagyszerű teljesítményén kívül finnyásságáról is ismert Bécsi Filharmonikusokat. A legendás zenekar első perctől kezdve – és nem csak szó szerint - megtalálta a hangot a lett muzsikussal, azóta is nagyszerű közös zenei élmények köszönhetők ennek az együttműködésnek.
A közönséges földi halandó már hónapok óta legfeljebb abban reménykedhet, hogy 2013. január 1-én délelőtt eljut a Musikverein Aranytermébe. Az újév első hétköznapjától, 2012 január 2.-tól lehet a filharmonikusok honlapján jelentkezni a jegyek sorsolására. Egyébként a (2012) december 30-i ugyancsak délelőtti és a december 31-i szilveszter esti koncertre is lehet jelentkezni, aztán majd január 23-án eldől, kik a szerencsések. Persze korántsem ingyenesek az így kisorsolt jegyek – a legolcsóbb (állóhelyre) 30 euró, a legdrágább csaknem 1000 euróba kerül, és persze van különbség a három nap jegyárai között is. A
Az újévi koncert, mint Ausztriában oly sok minden, régi hagyomány. Gyökerét 1929-re vezetik vissza, bár az a salzburgi koncert nem kötődött az évváltáshoz, annál inkább Johann Strausshoz. Clemens Krauss vezényletével a kizárólag Strauss-művekből összeállított hangverseny sikere olyan átütő volt, hogy évente megismételték, egészen 1933-ig, kibővítve a zeneszerző-dinasztia más tagjainak műveivel is. Csak később született meg az újévi hangverseny ötlete: az elsőt egy örömünnepre igazán alkalmatlan esztendőben, 1939-ben tartották - ekkor még szilveszter napján, délben. 1941-ben került át a koncert január 1-jére, először Strauss hangverseny, később Filharmonikus Akadémia címmel. Clemens Krauss a háború éveiben is ragaszkodott az Ausztria zenei hitvallásának tekintett rendezvényhez, azzal az érveléssel, hogy a nehéz időkben még inkább szükség van valami reményre.
A Strauss-művek emellett az osztrák kultúra függetlenségét voltak hivatottak jelképezni. Váratlan haláláig, 1954-ig Krauss maga vezényelte a hangversenyeket, s később is az volt a szokás, hogy a Bécsi Filharmonikusok zenei igazgatója álljon a pulpitusra. 1955 és 79 között Willi Boskovsky volt ez a muzsikus. 1980-tól Lorin Maazel vette át a feladatot, majd 1986-ban született a döntés: évente mást kérnek fel a vezénylésre, s egyúttal a program kialakítására.
A koncert közvetítése is hagyomány, több tucat országban élvezhetik a televízió nézői karosszékből a bécsi muzsikát. Évről évre megdől a nézőrekord. A közvetítés, amelynek profi technikája is egyre finomodik, jelentős bevételi forrás az ORF számára. Sokak szerint nem is érdemes azon szomorkodni, hogy a helyszínre szinte lehetetlen bejutni: a közvetítés ugyanis a koncert szünetében olyan élményt nyújt, amiben az Aranyterem közönségének nincs része. Balett betétek szórakoztatják ilyenkor a tévénézőket, s színvonalas moderátor mesél filmbejátszással dokumentált történeteket a látottakról és a szereplőkről.
Az idei balett betétet az olasz Davide Bombana koreografálta, a helyszín sem akármi: a Felső Belvedere. Ez azt is jelenti, hogy a bési Opera balett művészei Klimt képek között táncolnak. Ami a műsort illeti, ott sok meglepetésre nem lehet számítani: az újév délelőttje Bécsben – Bécsből – a valceré, s elsősorban a két Strauss muzsikája csendül fel.. Az ORF2 viszont már reggel 9-től a koncerttel foglalkozik, Jansons portré éppúgy szerepel a műsoron, mint a riportműsor az előkészületekről.
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
