"Az Egri csillagok a mi marketing könyvünk"

Az egri vár sokat köszönhet Gárdonyi Gézának, hiszen többek között az Egri csillagoknak, Vicuskának, Gergőnek és Dobó kapitánynak köszönhető, hogy évente több százezren keresik fel. Habis László, a város polgármestere pályázni szeretne 1,5 milliárd forint uniós pénzre a megyei önkormányzattal közösen, mert a várnak már nagy szüksége lenne egy komoly rekonstrukcióra.

2009. július 25., 20:38

Mit köszönhet Eger a várnak?

Úgy szoktam mondani, hogy az Egri csillagok a mi marketing könyvünk. Gárdonyi Géza híressé tette a várunkat, s Magyarországon ma ez a leglátogatottabb vármúzeum, 400 ezer vendéggel. Nem jár erre turista, aki elkerülné a várat, pedig rengeteg programot kínálunk, a hungaricum kiállítástól a borvásárig. Viszont erősítenünk kell, ha azt akarjuk, hogy turisztikai nagy attrakció legyen a vár, ezért a megyei önkormányzattal közösen pályázunk 1,5 milliárd forintos EU pénzre, s ehhez 200 millió forintos önrésszel mi is hozzájárulunk. Szerencsére a Nemzeti Vagyonkezelő Rt. támogatja a szándékunkat.

Mi a baj a várral, omladozik?

Nem, de egyelőre úgy üzemel a vár, hogy este hatkor bezár. Mi azt szeretnénk, ha hétkor kinyitna, tehát több volna, mint egy múzeum. Ha körbejárható lenne, a Dobó tértől például sétány vezetne fel az északi kapuhoz, s így újabb borozók, vendéglők nyílhatnának. Ma a vár területének harmada zárva van. Felújítanánk a Szép bástyát és alatta a kazamatákat is. Tizennyolc éve találták meg a Dézsma pincét, azt is kinyithatnánk a látogatók előtt, s az 1800 négyzetméteres területen borászati kiállítást, és bortrezort is berendezhetnénk. Azt ma már kevesen tudják, hogy Egerben – püspöki székhely lévén – borban is szedtek dézsmát. A Török kertet is megnyithatnánk, egy földalatti folyosó köthetné össze a bástyát egy új étteremmel. Tehát a terveink megvannak, faltól falig lenne programunk.

Mikor újulhat meg a vár, ha a Nemzeti Vagyonkezelő sem ellenzi a projektet? Hiszen ők volnának a tulajdonosok?

Számítunk a közreműködésükre, s ha a kormány elfogadja a tervünket, akár már jövőre vagy 2011-ben munkához láthatunk.

S akkor a vár megint szép lesz, méltó nagy híréhez?

Na, azért minden gondunk nem oldódik meg, de nagy lökést adhatna a vár jövőjének. Egyébként meg Magyarországon nem sok vár maradt meg a vérzivataros századok után. Csak egy dolgot hadd mondjak: még térvilágításunk sincs. Egy civil egyesület, a vitézlő oskolások szoktak fáklyával világítani a rendezvények idején. Nagyon szépen mutat, de ők sem állhatnak mindig őrt.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.