Átkeretezett művészet: Kieselbach Tamás figyelemfelhívó akciói

Sohasem láttunk még olyan kiállítást, ahol festmények helyett csak képkereteket, rámákat mutattak be. Kieselbach Tamás, a neves műkereskedő 1800 képkeretből álló kompozíciót tervezett galériájában. A Kereterdő című installációjával a szakma és a közönség figyelmét akarta felhívta arra, mennyire fontos a művek reprezentálása. Kieselbach a 168 Órának elmondta: amikor a rendszerváltás idején elkezdte a pályáját, a hazai galériákban méltatlan körülmények közt tárolták a képeket, silányul bekeretezve, rossz lámpákkal megvilágítva. Pedig a csúnya, igénytelen környezetben a legjobb művek sem érvényesülnek. E téren még mindig nagy a lemaradásunk a nyugati műkereskedelemhez képest.

– A kétezres évek elején főleg Bécsbe jártam kereteztetni. A Leopold Múzeum megnyitása előtt nem tudtam árut rendelni, mert a városban minden mester a Leopold Múzeum képeit keretezte. Kint óriási kultusza van ennek. A 20. század klasszikus modern remekműveit, köztük Picasso festményeit 17–18. századi keretekkel díszítik, s ezzel hihetetlenül megnő a képek eszmei és anyagi értéke is – mondja Kieselbach.

A magyar galériás eddig úgy nyolcezer képet keretezett át. Említi, hogy egy hazai aukción vásárolt művet 15 millió forintért sem sikerült továbbadniuk. Miután Kieselbach átkereteztette, 95 millióért talált vevőre a kép. Rippl-Rónai József Karcsú nő vázával festménye – szecessziós keretben – 270 millió forintért kelt el egy árverésen, és a mű már az Art Institute of Chicago tulajdonában van. Kieselbach gyakran maga tervezi a képekhez illő kereteket. Úgy véli, ha a magyar művészetet külföldön is versenyképessé akarjuk tenni, akkor a keretezéssel kell kezdeni.

S. ZS.