A 170 éve született Munkácsy Mihályra emlékeznek a Magyar Nemzeti Galériában
Munkácsy Mihály születésének 170. évfordulója alkalmából ingyenes tárlatvezetéseket tartanak a hét közepétől vasárnapig a Magyar Nemzeti Galériában, ahol Gimesy Péter és Albrecht Zsófia kalauzolja majd az érdeklődőket.
Tárlavezetésekkel és előadással emlékeznek a 170 évvel ezelőtt született Munkácsy Mihály (1844–1900) világhírű magyar festőművészre a Magyar Nemzeti Galériában Budapesten. Csütörtökön és pénteken Gimesy Péter művészettörténész, szombaton Albrecht Zsófia művészettörténész vezetésével tekinthetik meg az érdeklődők Munkácsy alkotásait, vasárnap Munkácsy 170 címmel Bakó Zsuzsanna művészettörténész tart előadást. A tárlatvezetéseken a kiállításra váltott belépőjeggyel a részvétel ingyenes – közölte honlapján a Híradó.hu.
Munkácsy Mihály a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mestere. Első fontos képe az Ásító inas, amely gazdag lélekrajzával, világítási kontrasztjaival jelezte a művész fejlődésének irányát. A világsikert meghozó Siralomház 1869-ben született, ezt követték más realista, népies képei: a Részeges férj hazatérése, a Tépéscsinálók, az Éjjeli csavargók, a Búcsúzkodás, a Köpülő asszony és a Zálogház. Párizsba költözése és Marches báró özvegyével kötött házassága után elfordult a kritikai realizmustól, és az eklektika felé tért el. Milton című festménye a párizsi világkiállítás aranyérmét nyerte el, ezután születtek nagy vallásos témájú vásznai: a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota. Jézus-trilógiájának befejező darabját, az Ecce homót 1895-ben festette.
Tájképstílusa az 1880-as években teljesedett ki. A Sötét utca, a Rőzsehordó nő, a Poros út, a Séta az erdőben, a Tájkép folyóval barbizoni hatású, plein air képei festészetének egyik csúcsát jelentik. Honfoglalásfreskója az Országházban (1893) már akadémikus vonásokat mutat, a Sztrájk című képében pedig ismét visszatért plebejus korszakának realizmusához.
