Nemrég ünnepelte alapításának 25. évfordulóját a Budapesti Fesztiválzenekar. Koncertjükkel vette kezdetét január 24-én a Carnegie Hallban a New York-i magyar kulturális évad. Az együttes zeneigazgatója, a világhírű karmester azt mondja: az amerikai fellépésre olyan programot választottak, amelyben a cigányzenének a 19. századi európai klasszikus zenére gyakorolt hatását is bemutatják. Úgy véli: Magyarországon nagy szükség van arra, hogy gyűlölködés helyett megismerjük egymás értékeit. FARKAS TÍMEA interjúja.

Január 9-én figyelt fel a sajtó először a sztár kóros soványságára, amikor megjelent a Kritikusok Díjátadóján. A Filmszínészek Díjátadóján (Screen Actors Guild Awards) még félelmetesebben nézett ki. Pontosan úgy, mint azok az etiópiai gyerekek, akiket örökbefogadott.

„Rombolni nem, színházat építeni szívesen” – szól az elhíresült mondat Schwajda György kaposvári színházi pályázatából. És ez lett a címe a budapesti Katona József Színház nemrég bemutatott produkciójának is, amely a honi teátrumok mai helyzetét elemzi. Az előadás rendezője, egyben a Katona főrendezője azt mondja: félő, hogy a pártok éleződő versenyében a politika szavazatszerzésre használja majd a színházakat is. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

A dokumentum- és a tudományos-ismeretterjesztő filmek vetítésével ma megkezdődik a 40. Magyar Filmszemle Budapesten. A versenyprogramban 31 dokumentumfilm szerepel; a kínálatban mai és történelmi témájú alkotások, portrék és szociológiai jellegű munkák egyaránt megtalálhatók.

Tom Hanks közleményben kért bocsánatot azért, mert a melegházasságot ellenző mormonokat az "amerikaiatlan" jelzővel illette.

"A halál útjai, a porrajmos Magyarországon" címmel kiállítás nyílt a magyar roma holokausztról hétfőn a New York-i magyar ENSZ-képviseleten.

Robert Burns (1759-1796), a skótok nemzeti költője születésének 250. évfordulója alkalmából magyar gyermekrajzokat visz a költő szülőfalujába, Allowaybe a magyarországi Albannach Skót Kulturális Egyesület küldöttsége január végén.

A nyolcvanéves művész nem gondolta volna, hogy lesznek valakik, akik felkarolják és felkutatják egy negyven évvel ezelőtti, díjnyertes, ám mégis elvetett tervét, és szövetkeznek azért, hogy megvalósuljon. - Sosem szabad feladni - vallja Dénes Gábor rendező, akinek Vígh Tamás szobrászról készített dokuját a 40. Magyar Filmszemlén láthatják a nézők.

Nagy fába vágták fejszéjüket az eleki romák: elhatározták, hogy összegyűjtik és kiállítják múltjuk tanúit, a hagyományos cigány mesterségek munkaeszközeit. Ez lehet Magyarország első - nem képzőművészeti jellegű - cigánymúzeuma, amelyet augusztusban terveznek megnyitni a viharsarki kisvárosban.

1997 júliusában az ázsiai és csendes-óceáni térségben kitört a válság. (Minket akkor Bokros Lajos megszorító csomagja sújtott.) -- írja a 168 Óra egyik olvasója

Izraelben élő budapesti születésű zsidó nő vagyok. Mindig szívesen olvasom komoly és színvonalas hetilapjukat, amely a demokráciát és a szólásszabadságot e szavak eredeti és jó értelmében értelmezi és használja -- írja a 168 Óra egyik olvasója.

A Filmklik.hu video-on-demand portál a jubileumi 40. Magyar Filmszemle alatt is megrendezi a tavaly nagy sikernek örvendett akcióját, amely során a fesztiválon résztvevő alkotások közül számosat elérhetővé tesz az interneten keresztül.

Az idei Oscar-szezon egyik biztos befutója, a Benjamin Button különös élete (The Curioius Case of Benjamin Button, hazai bemutató: február 5.). A filmet 13 Oscar-díjra jelölték, a legjobb film, forgatókönyv, rendező, operatőr mellett a legjobb férfi főszereplő kategóriában is: Brad Pitt talán hamarosan belép az Oscar-díjasok táborába!

Bryan Singer rendező szereti a kihívásokat. Az elmúlt két évtized legravaszabb krimije, a Közönséges bűnözők után szupersztárt csinált az X-Men tagjaiból, újraélesztette Superman-t, és most készített egy fordulatos, izgalmas thrillert, amelynek csak egy baja van: mindenki tudja a végét.

Idén második alkalommal ismét útnak indul a szemle-kocsi, hogy a budapesti fesztivál ideje alatt hat vidéki várost lepjen meg a legújabb magyar filmterméssel.

Akkoriban, ’88 szilveszterén sokan gondoltuk úgy – később Kis János írta le a mondatot –, hogy a következő év el fogja dönteni az ország sorsát. Még a szabadság utópiája is megfordult a fejünkben. Őrült álmaim egyike a művészet – viszonylagos – szabadságának kivívása volt.