Zelenszkij elárulta, meddig kell véget vetni az orosz-ukrán háborúnak

Legkésőbb télig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak, jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő hétfőn a G7 csoport németországi csúcstalálkozóján diplomáciai források szerint.

2022. június 28., 06:16

Szerző:

 A Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) kedddig tartó találkozó második napjának megbeszéléseibe videón bekapcsolódó ukrán elnök kifejtette, hogy a tél beálltával a front is "befagyna", vagyis még inkább elhúzódna a háború, amit feltétlenül meg kell előzni.

 Mindent meg kell tenni, hogy a még a tél előtt befejeződjenek a harcok

– húzta alá Zelenszkij a Süddeutsche Zeitung című német lap európai diplomatákra hivatkozó beszámolója szerint. Az ukrán elnök mindenekelőtt légvédelmi rendszerek szállítására kérte a csúcstalálkozó résztvevőit, rámutatva, hogy Oroszország egyre inkább rakétákkal és repülőgépekkel támad országára. Arról is szólt, hogy a Heteknek tovább kell szigorítaniuk az Oroszország elleni gazdasági szankcióikat - írta a Süddeutsche Zeitung a hírportálján.
 

Az AFP francia hírügynökség ugyancsak diplomáciai forrásokra támaszkodó jelentése szerint az ukrán elnök kijelentette, hogy egyelőre nem hajlandó a konfliktus tárgyaláson alapuló, diplomáciai rendezésére. Mint mondta, nem jött el a tárgyalás ideje. Az AFP szerint Volodomir Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy ragaszkodik ahhoz a Hetek körében vitatott - a többi között Olaf Scholz német kancellár által is fenntartásokkal fogadott - amerikai kezdeményezéshez, hogy Moszkva kőolajexportból származó bevételének korlátozása érdekében a Nyugat jelöljön ki egy árat, amely felett már nem hajlandó kőolajat vásárolni Oroszországtól.

 Az elképzelés bírálói szerint ilyen vásárlói kartell csakis akkor működhet, ha nem csak maroknyi ország, hanem a nemzetközi közösség igen jelentős része részt vesz benne.  A soros elnök  Németország - a tanácskozás házigazdája - mellett az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Olaszországot, valamint nemzetek feletti intézményként az Európai Uniót összefogó G7 csoport a Volodomir Zelenszkijjel folytatott megbeszélés után külön közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy folytatják Ukrajna pénzügyi, humanitárius, diplomáciai és katonai támogatását, méghozzá "amíg csak szükséges", vagyis korlátlan ideig.
 

Mint írták, a Hetek elkötelezettek amellett, hogy támogassák Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelmét, és amellett is, hogy az ország önállóan dönthessen a jövőjéről. Azt is hangsúlyozták, hogy egyedül az ukrán államháztartás stabilizálására és az alapvető állami szolgáltatások fenntartására az idén már 29,5 milliárd dollár támogatást biztosítottak, illetve ajánlottak fel. Folytatják és összehangolják a védelmi, katonai támogatást is, fegyverek és egyéb felszerelések szállítása mellett képzési, logisztikai és hírszerzési segítséggel is közreműködnek Ukrajna védelmi képességeinek fejlesztésében.

A G7 csoport informális egyeztető fórum, 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették. A bajoroszági találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fenyegető globális élelmezési válság kezeléséről.

(Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzeneten keresztül szól a fesztiválozókhoz a délnyugat-angliai Glastonbury fesztiválon 2022. június 24-én. Fotó: ANDY BUCHANAN / AFP)

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.