Harcot ígérnek Várhelyi Olivér jelölése körül, 2020 elejéig késhet az új Európai Bizottság hivatalba lépése
Ursula von der Leyen új egyensúlyt keres – ezzel a címmel közöl hosszú cikket a Politico című amerikai lap és hírportál brüsszeli kiadása arról, hogy az Európai Bizottság új, már megválasztott elnöke, aki az eredeti menetrend szerint november elsején lépett volna hivatalba, most azért küzd, hogy a biztosok testületébe szánt utolsó három jelöltjét is elfogadja az Európai Parlament.
Korábban azt tervezte, hogy a bizottságban azonos számú jobbközép néppárti, illetve szociáldemokrata tag lesz, valamint a nők és a férfiak is egyenlően képviseltetik magukat. Az Európai Parlament azonban három jelöltjét visszautasította. Közülük kettő – a román és a francia – nő volt, és a franciák most férfit jelöltek a kiesett jelöltjük helyére. Másfelől az eredeti román jelölt, Rovana Plumb a szociáldemokráciát képviselte, csakhogy Romániában időközben összeomlott a szociáldemokrata kormány, és az új jelölt jobboldali.
Így hát mind a pártszínek tekintetében, mind a nemek arányát illetően megbillent a gondosan kimunkált egyensúly – bár csupán egy-egy fővel, de a Politico szerint a parlamentben növekvőben van a harag a szociáldemokraták sorain belül, ami nehezíti Von der Leyen azon törekvését, hogy elfogadtassa új kiszemeltjeit. Munkatársai mindenesetre azt mondták a Politicónak, látnak esélyt arra, hogy a testület az új céldátummal, december elsejével hivatalba léphessen.
Az EU-s ügyekben mindig kiválóan tájékozott amerikai lap úgy fogalmaz, hogy néhány európai parlamenti képviselő aggályainak ad hangot a magyar jelöltet, Várhelyi Olivért, a budapesti kormány uniós képviseletvezetőjét illetően, aki a szomszédságpolitikai és bővítési területet kapná, tekintettel arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szoros kapcsolatot ápol az orosz Vlagyimir Putyinnal és a török Recep Tayyip Erdogannal. Ezen túlmenően Magyarországról azt tartják, hogy beavatkozik a balkáni politikába, ráadásul Budapest és Kijev viszonyát időnként a pörlekedés jellemzi.
Más EP-képviselők – folytatódik a Politico beszámolója – amiatt aggódnak, hogy Thierry Breton francia jelöltnek túlságosan széles portfóliót szán a német bizottsági elnöknő. Ő felelne az unió belső piacáért, továbbá az iparpolitikáért, a védelemért és még az űrpolitikáért is. Ráadásul bár az Emmanuel Macron liberálisai által dominált, Újítsuk meg Európát elnevezésű pártcsaládhoz tartozik, politikai előéletét a konzervatívokhoz való kötődés jellemezte.
A szociáldemokratákat az aggasztja, hogy Von der Leyen megpróbálja háttérbe szorítani őket. Bár a bizottság első alelnöki tisztségét, azon belül Von der Leyen helyettesítésének a jogát a holland szociáldemokrata Frans Timmermans kapja, a szamárlétrán közvetlenül Timmermans alatti lépcsőfoknak megfelelő ügyvezető alelnöki posztra Von der Leyen a liberális Margrethe Vestager mellé a néppárti Valdis Dombrovskist is beemelte, a szociáldemokraták számára kellemetlen meglepetésként. Ezzel ugyanis az Európai Bizottság csúcsvezetésében megnövelte a konzervatív oldal súlyát.
Ami a magyar jelöltet illeti, a Politico szerint a Várhelyivel kapcsolatos kifogások megmutatkoztak például annak kapcsán, hogy Magyarország közreműködött a Törökország elleni szankciók meghozatalának a késleltetésében. Várhelyi jelölése körül „harc lesz” - idéz a Politico egy névtelenséget kérő néppárti EP-képviselőt. Von der Leyen egyik munkatársa ezt azzal toldotta meg, hogy a biztosok uniós tisztségviselők, az uniót szolgálják, és a testület egyetlen tagjának sem szabad nemzeti politikai irányvonalat követnie. „Nem létezik olyan, hogy Magyarország kapja a bővítési tárcát. Aki azt gondolja, hogy bármilyen nemzetiségű biztos egyszerűen nemzeti politikát valósíthat meg, az figyelmen kívül hagyja a politikai realitásokat” - fogalmazott a bizottsági elnök mellett dolgozó tisztségviselő.
A magyar származású Piri Kati, aki a holland szociáldemokraták színeiben tevékenykedik EP-képviselőként, a Politicónak nyilatkozva súlyos aggályának adott hangot Várhelyinek a bővítési és szomszédságpolitikai területre történt jelölése miatt. „A magyar kormány a jogállamiság súlyos megsértéséért visel felelősséget, és a szomszédos országokkal kapcsolatos hozzáállása semmilyen módon nem tükrözi az EU értékeit és elveit” - mondta Piri Kati. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország ellen hivatalos fegyelmi eljárás folyik az EU alapértékeinek aláásása miatt, hogy Orbán Viktor menedéket nyújtott az igazságszolgáltatás elől menekülő Nikola Gruevszkinek, Észak-Macedónia volt miniszterelnökének, hogy támogatólag nyilatkozott a Szíriába történt török katonai betörésről, valamint hogy túlontúl meghitt viszony fűzi Putyinhoz. „Ha Várhelyi biztosjelölt a meghallgatása során nem határolódik el egyértelmű szavakkal Orbán Viktortól és kormánya magatartásától, akkor erőteljes ellenállásba fog ütközni a szociáldemokrata képviselőcsoport részéről” - fogalmazott Piri a Politic kérdésére.
Tanja Fajon szlovén szociáldemokrata EP-képviselő szintén kételyeinek adott hangot Várhelyi kapcsán, aki szerinte még annál is problémásabb jelölt a bővítési posztra, mint amilyen a jogi bizottságban elutasított Trócsányi László volt. Fajon szerint Von der Leyennek, hogy ne futtassa zátonyra leendő bizottságát, kevésbé ellentmondásos jelöltet kellett volna kérnie Magyarországtól. Úgy véli, sok EP-képviselőnek „nehézséget okoz majd, hogy igennel szavazzon Várhelyire”.
Cseh Katalin, a Momentum politikusa – az Újítsuk meg Európát liberális EP-képviselőcsoport tagja - az amerikai lapnak nyilatkozva szintén rossz döntésnek nevezte, hogy Orbán jelöltjének a bővítési portfóliót szánják. Magyarországot jogállamiság szempontjából az unió leggyengébb láncszemének mondta, és úgy vélekedett: ekként nem tudja hiteles módon biztosítani, hogy a csatlakozó országok tiszteletben tartsák az európai értékeket.
A Politico megjegyzi: ha a három pótjelölt bármelyikét elutasítják, akkor fennáll a kockázata annak, hogy a jövő év elejéig késik az új Európai Bizottság hivatalba lépése, hiszen a karácsonyi ünnepek közeledtével az Európai Parlamentben beszűkül az újabb biztosjelöltek meghallgatásának a lehetősége.
