Beveti-e Putyin az atomot, ha sikeres az ukrán ellentámadás?
Eszkalálódhat-e a háború, ha Oroszország számára megalázó sikereket érnek el az ukrán erők a fronton és mindez elvezethet-e a tömegpusztító – például nukleáris – fegyverek bevetéséhez? A sikeres ukrán ellentámadás hátteréről és várható következményeiről kérdeztük Vigóczki Máté Györgyöt, az MCC Geopolitikai Műhelyének Oroszország-kutatóját.
Mi áll az ukrán elllentámadás sikerének hátterében? Ekkora előnyt jelentenek a kapott fegyverek, esetleg az orosz hadsereg morálja roppant össze?
A múlt hét ukrán sikereit korábban, nagyon alacsony valószínűségűre tettem. Nyár elején még úgy látszott, hogyha megérkeznek a nyugati fegyverek, ezeket sikerül hatékonyan felhasználni, akkor talán elérhető valamilyen ukrán siker. Múlt hét közepéig azonban csak olyan jellegű sikereket értek el, hogy fegyverraktárakat, katonai bázisokat sikerült megsemmisíteniük. Nem látszott, hogy a nyugati fegyvereket területek visszafoglalására is fel tudnák használni. Ugyanakkor elérhetett a nyugati fegyverszállítások mértéke is egy magasabb szintet, amihez érkezett még nagyon részletes nyugati felderítési segítség is. Kijevből ezért kristálytisztán látták, hogy nem Herszon környékén érdemes támadni – amit hetek óta ígértek –, hanem Harkiv környékén, ahol nagyon gyengék az orosz állások. Úgy gondolom, hogy egyrészt a nyugati fegyverszállítások, másrészt a nyugati felderítési segítségnyújtás, harmadrészt pedig az ukrán katonák magas morálja volt az, ami hozzájárult ehhez a sikerhez.
Orosz részről – és itt a legháborúpártibb orosz portálok véleményét kell tolmácsoljam – azt lehet látni, hogy a katonai vezetésben volt iszonyatosan nagy fejetlenség, sokan végeztek rossz munkát, nem készültek fel arra, hogy akár ebben a térségben is jöhet egy ukrán támadás, nem építettek ki jól használható védekezési vonalakat. Ha azt nézzük, hogy nem csak az alacsony morálú luhanszki katonák, hanem a reguláris orosz hadsereg jól kiképzett egységei is nagyon gyorsan vonultak vissza – magyarul menekültek el a frontról –, abból azt lehet látni, hogy teljesen váratlanul érte az oroszokat ez a támadás, tehát komoly hibákat követtek el az oroszok is.
Azt korainak látom kijelenteni, hogy ebből stratégiai győzelmet is tudna aratni Ukrajna. Az viszont nagyon fontos, hogy a kezdeményezést megszerezte Ukrajna.
Mi várható a következő hetekben? Az MCC Geopolitikai műhely által kiadott A világ 2022-ben című kiadványban ön, egy jelentősebb vereség vagy összeomlás esetére az eszkaláció lehetőségét – a háború kiterjedését – akár NATO-tagországokra vagy tömegpusztító fegyverek bevetését sem tartja kizártnak. Ez már az a vereség?
Nem a teljes front omlott össze, hanem annak egy része. Fontos része és óriási megszállt területet kellett most feladnia az orosz erőknek, de nem a teljes front omlott össze. Jelenleg a tűzoltás zajlik az orosz részről. Nem lehet látni, hogy az ukránok mennyire szeretnének megállni vagy sem, de az elmúlt napok eseményei alapján, mintha lassítanának és inkább védelmi vonalakat építenek ki, nem pedig fejjel rohannak a falnak, amíg meg nem állítják őket.
Az eszkaláció egyik lehetséges formája, hogy bevezetik az általános mozgósítást Oroszországban. Erről már nem érdemes beszélnünk, mert két nappal a súlyos visszavonulás után az elnöki szóvivő kerek-perec kijelentette, hogy nincs szükség általános mozgósítás bevezetésére. Továbbra is „különleges katonai művelet” folyik Ukrajnában, és nem lesz háború. Ami eszkalációnak minősíthető, hogy vasárnap éjjel súlyos rakétatámadások érték Ukrajna energetikai infrastruktúráját. Tehát az oroszok ilyen gyors választ tudtak adni, hogy a polgári lakosságot ellátó erőműveket, transzformátorállomásokat támadták, ami azt is megmutatta, hogy az ukrán fél ezen a téren sebezhető. Közeleg a tél, közeleg a fűtési szezon így ez sokkal súlyosabb kihívást fog jelenteni Ukrajnának.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2022. szeptember 14., 10:39
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta először beszélnek vereségről.
Külföld
2022. szeptember 12., 12:40
Az ukránok hétfői bejelentése szerint az ukrán offenzíva által egy nap alatt több mint 20 települést foglaltak vissza az orosz erőktől a kelet-ukrajnai Harkiv, illetve Donyeck térségében.
Külföld
2022. szeptember 12., 16:11
Már több mint 200 napja tart az orosz-ukrán háború. Az elmúlt egy hétben az ukrán offenzíva gyors, és egyesek szerint grandiózus sikereket ért el Észak-kelet Ukrajnában. Öt nap alatt 70 kilométerrel szorították vissza az orosz csapatokat, ezzel pedig legalább 3000 négyzetkilométert foglaltak vissza.
Ami további eszkalációt jelenthetne, az a tömegpusztítót fegyverek bevetése. Ennek természetesen nagyon alacsony az esélye, de határozottan nagyobb, mint nulla. Ha az ember rászánja magát és tényleg nagyon háborúpárti orosz Telegram-oldalakat olvas, ott teljes tisztogatást követelnek a katonai vezetők körében, általános mozgósítást és a tömegpusztító fegyverek bevetését is taktikai szinten. Továbbra is alacsony valószínűséget adok ennek a forgatókönyvnek, de a Kreml vezetőinek a kezében ezek a lehetőségek is ott vannak.
A NATO-országokkal szembeni eszkalációt – mondjuk egy határvillongást a balti térségben – legfeljebb olyan formában tartok elképzelhetőnek, ha helyi szinten hoz valaki egy rossz katonai döntést. Nem gondolom, hogy a Kreml szeretne szembenézni a NATO teljes arzenáljával, de azt tényleg nehéz kiszámítani, hogy helyi szinten milyen rossz döntések születhetnek.
Egyáltalán, véget érhet a háború Ukrajna győzelmével, azaz, hogy minden megszállt területet – a korábban megszálltakat, így a Krímet is – visszaszerzi vagy akkor elszabadul a pokol, mert Putyin ezt biztosan nem hagyja?
Nagyon nehéz azt elképzelni, hogy Oroszország meg tudná magának engedni, hogy arcvesztéssel szálljon ki ebből a háborúból. Viszont azt is nehéz elképzelni, hogy Ukrajna ne szeretné legalább a február 24. óta elvesztett területeit – tehát a Krím-félszigeten és az úgy nevezett Donyecki, illetve Luhanszki Népköztársaságon kívül területeket visszafoglalni. Ha a Kreml sarokba szorítva érzi magát, akkor szerintem képes lenne szélsőséges eszközökhöz nyúlni, de ezek közül az utolsó lenne a tömegpusztító fegyverek bevetése. Sokkal több kevésbé extrém eszkalációs lehetőség áll a rendelkezésére, viszont amikor a forgatókönyveket felvázoljuk, akkor ezekre is ki kell térni, hozzátéve persze, hogy ezekre van a legkevesebb esély. A saját véleményem: előbb fognak általános mozgósítás elrendelni mint mondjuk taktikai – tehát kisebb méretű – atomfegyvert bevetni.
Mi várható a következő hetekben? Fordulatot jelent a háború menetében a mostani előretörés, vagy csak a front helyeződött arrébb, ezúttal az ukránoknak kedvező módon?
Lehet, hogy ez egy kicsit vágyvezérelt gondolkodás a részemről, de most, egyelőre úgy látszik, hogyha a most kirajzolódó új frontszakaszon befagyna a konfliktus, az egy köztes „jó” megoldás lehetne. Oroszországot sem hajtaná tovább az eszkaláció felé, de Ukrajna is tudna valamilyen sikert felmutatni, a belpolitikai közönségnek és a nyugati országoknak is, akiktől rengeteg támogatást kaptak. Az ukránok most inkább megerősítik a frissen visszafoglalt területeket, azt viszont csak Kijevben látják, hogy mely frontszakaszokon gyengék az orosz állások. Valószínűbb, hogy még egy ilyen támadást az oroszok nem fognak benézni és most megteszik a megfelelő lépéseket, de az sem kizárt, hogy a katonai vezetés tényleg annyira nincs a helyzet magaslatán, hogy megtegye a szükséges ellenlépéseket, például, hogy megerősítse a saját állásait Zaporizzsja környékén. Ha így áll a helyzet és meglátják a lehetőséget Kijevben, akkor lehet számítani még hasonló támadásra.
(Kiemelt képünk: Ukrán katona egy páncélozott szállító harcjárműben Kijevben 2022. március 31-én. Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda)
