Újabb szakadár állam kéri Moszkva „segítségét”
Ezúttal nem ukrán, hanem grúz terület kéri, hogy Moszkva vegye a védelmébe.
Vasárnap elnökválasztást tartanak Dél-Oszétiában, ahol azonban nem csak az elnöke jövőjéről dönt a terület, hanem arról is, milyen jövő elé néz. A legfőbb esélyese a választásnak Anatolij Bibilov jelenlegi államfő, ugyanis vetélytársait kizárták a versenyből. Bibilov azonban nemrégiben felvetette annak a lehetőségét is, hogy népszavazást írjanak ki Dél-Oszétiában az Oroszországhoz való csatlakozásáról. A vezető döntésében az ukrajnai történések is hatalmas szerepet játszottak.
Abban egyelőre megosztottak a politikai elemzők, hogy a kijelentés csak kármentés akar-e lenni a nem túl népszerű államfő részéről vagy komolyan vehető-e az ígéret.
Mindenesetre, ahogy azt várni lehetett, a népszavazás ötletétől Moszkva sem zárkózott el. Mint azt a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov elmondta, egyelőre nem tett Oroszország semmilyen jogi lépést, majd hozzátette: Dél-Oszétia lakosságának ettől függetlenül joga van kifejezni véleményét, amit ők tiszteletben fognak tartani, írja a Magyar Nemzet.
Bibilov elképzelései szerint a referendumot az elnökválasztást követően már májusban vagy júniusban megrendeznék. Ezután a „nemzetközi jog” alapján előbb csatlakoznának Oroszországhoz, majd egyesülnének Észak-Oszétiával, amelyet a szomszédos orosz köztársaság is támogat. Azonban a nemzetközi jog szerint Dél-Oszétia továbbra is Grúzia része. A 2008-as orosz-grúz konfliktus után alig néhány állam ismerte el a terület függetlenségét Oroszországon kívül.
Tbiliszi most is határozottan kijelentette: elfogadhatatlannak tartják bármiféle referendum megtartását a „megszállt területeken”, és a népszavazás eredményének semmiféle kötelező ereje nem lenne.
Oroszország és Dél-Oszétia 2015. március 18-án szövetségi és integrációs egyezményt kötött, majd két évvel később megállapodott a dél-oszét fegyveres erők egy részének az orosz hadseregbe történő betagozódásáról. Oroszország a saját területeiért teljes körű biztonsági garanciát vállal, így a csatlakozás az országhoz lényegében egyszerre zárja le a katonai és diplomáciai vitákat. A háború kitörése óta a kelet-ukrajnai szakadár népköztársaságokban is felmerült a népszavazás kiírásának ötlete, bár ezt a Kreml már óvatosabban fogadta.
(Kiemelt kép: Alexei Druzhinin / Sputnik via AFP)
