Brutális tűz pusztít Görögországban, tragikus a helyzet

A helyzet percről percre változik.

2021. augusztus 9., 13:38

Szerző:

Erdőtüzeket pusztítanak szerte Európában. Portugália, Olaszország, Franciaország és Görögország szenved a legjobban a hőhullámoktól, a szárazságtól, és az ezek miatt fellobbanó tüzektől. Az országok nehezen bírják az oltást, így majdnem mindenhova érkezett, vagy érkezik segítség. Ott élő vagy nagyon sűrűn odautazó magyarokkal beszélgettünk.

Evia egy nagy sziget, nagyjából akkora, mint Kréta, de ide nem nagyon járnak turisták, leginkább a nagyvárosokban élő görögöknek van itt nyaralójuk. Észak-Evia tíz napja ég. Sólyom Katalin egyike azoknak, akik magyarként sokat járnak ide. A sziklákkal és erdőkkel tarkított gyönyörű sziget, akárcsak egész Görögország a nagy szárazságtól, extrém hőhullámtól szenved, nagyon sokszor 45 fok felett van a hőmérséklet, 42-43 fok most már nem szokatlan. 

A növényzet rettenetesen kiszáradt. Katalin azt mondja, vita van arról, hogy szándékos gyújtogatás áll mögötte, nyilván mindig könnyebb szándékosságot feltételezni, amikor katasztrófa van, mert valakire rá kell hárítani a felelősséget, de a helyiek azt mondják, most nem ez a fő probléma. „Először legyen eloltva a tűz, maradjon életben mindenki, és majd utána megkeresik, mi volt az oka” – idézi a helyieket Katalin. 

Az erdőtüzek szinte csak lakott területeket érintenek, ezért rettenetes, ami történik. Mint mondja, nem turistaparadicsom, de főleg az athéni és a tesszaloniki görögöknek van üdülőjük, de nagyon sokan élnek is ott. „Úgy kell elképzelni, hogy mint minden görög sziget sziklás-hegyes, és a hegyeket erdők borítják. Ez az utolsó legnagyobb összefüggő szűz erdő volt” – mondja Katalin, és feltűnik, hogy múlt időt használ. Nem véletlenül. Ez most már múlt idő. Gyakorlatilag teljesen elpusztult. Minden évben visszajárnak oda, és nagyon sok barátuk lakik ott évek óta. 

„Van egy család, akiket kitelepítettek, és próbálják oltani a tüzet. A helyiek néhány helyről nem hajlandóak elmenni, hanem inkább lebontják a szélső házakat, hogy ne tudjon legalább a faluba betörni a tűz, de nagyon sok helyen ennek ellenére betör, és leégnek épületek, lakóházak” – ecseteli a tragikus helyzetet Katalin.

 

Óráról-órára változik a helyzet, a zoom.earth-ön látni lehet, egész Észak-Evia hogy néz ki, gyakorlatilag  a fél sziget ég. Össze sem lehet hasonlítani a négy nappal ezelőtti állapotokkal, amikor csak egy kis rész égett, és most már gyakorlatilag az egész északi részen elterjedt. Gyönyörű falvak, házak lesznek semmivé.

Ritkán tudnak beszélni a helyiekkel, és nagyon aggódnak, mi van velük. Akik ott élnek, nem tudják feltölteni a telefonjaikat, nincs áram, sokuknak azért nincs hol feltölteni, mert lakásuk sincs. Mindenkit elvittek előbb Esteiaba és Edipszoszba, de vasárnap kiürítették ezt a két települést is. És nem tudni, hogy ezek az emberek, hova mentek.

Egy görög barátját, akinek Észak-Evián van nyaralója, Peschiben, vasárnap menekítették ki, de haza sem mehet Athénba, ahol a lakása van, mert az is porig égett. Ő a Hellas Rallynak a szervezője, és ők összefogással próbálnak gyűjtést szerveztek, vizet és élelmet próbálnak eljuttatni a rászorulóknak.

Halottakról egyelőre nem tudnak. 2018-ban volt egy nagy tűz Athén mellett, és ott több, mint száz ember meghalt. Körbe zárták őket a lángok, és hiába mentek le a partra, néhányan menekülés közben haltak meg, azok, akik beúsztak a tengerbe, és megfulladtak. Azóta Görögországban kifejlesztettek egy riasztórendszert, ami a veszélyeztetett körzetekben lévőknek a telefonjára üzenetet küld arról, hogy elérte az ő körzetüket a tűz. Ezt a mobiltelefon adótornyok továbbítják, mert érzékelik, kik azok, akik ott élnek, és azon keresztül továbbítják az üzenetet. És ennek a hatékony működésnek köszönhetően nincsenek most halálos áldozatok.

A görög miniszterelnök Twitter-üzenetében megköszönte az Európai Uniónak a gyors segítséget.

Soós Éva másfél éve él Athén déli részén, Pirreusban, őt nem érintette a tűz, mert egyelőre Athén észak-északkeleti részén van gond. Arrafelé gyakran nagy volt a füst, elég rossz volt a levegő, égett, kellemetlen szag volt, nem volt jó kimozdulni a lakásból, vagy kinyitni az ablakot, mostanra ez már enyhült. Aki beljebb él, Athén belvárosában, nekik rosszabb volt. Egyik kollégája rosszul is lett, a füst és a stressz kombinációja hozta ki belőle, emiatt került kórházba.

Eviáról hajóval és komppal kellett az embereket kimenekíteni. Látni lehet az ablakból a tüzet, ahogy közelít feléjük. És időnként áramszünet van, de ezek mesterségesen generált áramszünetek, le-lekapcsolgatják a villanyt különböző régiókban. A magyar konzuli szolgálatnak van tájékoztatása, hogy vannak tüzek, folyamatosan oltják ezeket, és ha valaki bajba kerül, tudja, hova fordulhat segítségért.

„Én azt csináltam, hogy összepakoltam egy hátizsákot, amibe olyan dolgokat tettem, amelyek fontosak lehetnek nekem meg a kutyának, hogyha futni kell: tartós élelmiszert, kötszert, gyógyszert, tisztálkodó szereket tettem bele, ha bármi történik, azt felkapom, és megyek. Végig gondoltam, hogy én már éltem át itt földrengést, amit szerencsésen mi megúsztunk itt ebben a régióban, de hát ez egy olyan hely, ahol gyakori, úgyhogy ez a táska így fog szerintem maradni” – meséli Éva. 

Először a görög tűzoltóság próbálta oltani az Athén környéki tüzeket, amikor Evián is tűz ütött ki, az összes tűzoltórepülőt átirányították oda. Ahogy változott a szélirány, újból föllángoltak Athénban is a tüzek, akkor már nem volt elég tűzoltórepülő, és akkor érkezett a segítség külföldről. A belváros nem érintett, itt csak füst és szmog van, de az is nagyon kellemetlen.

Éva azt meséli, vannak olyan családok, akik egyszerűen nem akartak felszállni a kompra, nem akart elmenekülni. A miértre lennék kíváncsi, de pontos válasz arra sincs. „Senki nem tudja, mi a jó megoldás. Én olyan vagyok, hogy van itt egy kis lakásom, ha baj van, nem érdekel, hogy leég a gardróbom, de itt emberek egzisztenciája van veszélyben”.

Görögországban gyakoriak a katasztrófák – meséli, hozzátéve: egy erdőtűztől, vagy egy földrengéstől annyira nem esnek pánikba, mert hozzászoktak. „Csak most azt nem értik, hogy ez a tűz minden idők legnagyobbika. Az idősebbek azt mondják: rég nem, vagy van, aki soha nem látott ilyet.

„Talán ez is benne lehet abban, hogy ők megtanultak együtt élni ezekkel a katasztrófákkal. Most Olümposz és környéke is veszélyben van, turistalátványosságok tömkelege égett porrá. Magasabban van az ingerküszöbük talán, azt gondolják, oké, itt a tűz, majd eloltják. Itt sem volt könnyű a pandémia, a gazdasági is eléggé megrogyott, lehet, hogy az emberek már mentálisan is belefáradtak, fásultabbak. Tavasszal északon volt a nagy árvíz, az is nagy pusztításokat végzett. Szóval katasztrófa van, de sokan nem érzik, mekkora” – mondja Éva.

Most egy picit enyhébb az idő, mert „csak” 35 fok van, de múlt héten 40-45 fok volt, ami főleg a városokban elviselhetetlen. Éva azt meséli, most jött haza Athénba, Nakszoszon, meg Mikonoszon volt, ahol azért kicsit hűvösebb, 31-32 fok van, de a kükládi szél nagyon sokat segít a hőérzetnek.

GREECE-FIRE
 Egy nő kezében tartja kutyáját az Evia-szigeten fekvő Perfki falu közelében, 2021. augusztus 8-án. Fotó: Angelos Tzortzinis / AFP

Egy görög ismerős egy egész galériára való fotót tett közzé a Facebookon, hogy lássa a világ, mi történik arrafelé. Dimitris Laidis a gondolatait is megosztotta:

„Mit tegyünk a bőröndbe. Mit kell megmenteni. Mennyi időm van. Fél óra? Tíz perc? Öt? Személyazonossági? Töltők? Ruhák? Víz? Kutyus póráza hol van... Papírok, papírok... Laptopok? Gyógyszerek? Törölközők, mondják, vizes törölközők... Elveszed, lerakod... Megfordulsz... Néhány elfelejtett fotó... Most ne sírj, nem a sírásnak van itt az ideje. A cipőket betettem. Hátizsák.

Mennyi időm van. Nyolc perc? Sűrűsödik a levegő, nehéz, nehéz... Fólia, mondták... Valami fóliára emlékszem... Az órám hol van? Nem megyek el, amíg meg nem találom az órámat! Ne kiabálj velem, nincs időnk! A nagyapámé volt, nem megyek el az órám nélkül! Ki-be járkálok a szobákból. Mobiltelefon. Töltve van? Öt perc! Evakuálás! Evakuálás! Törölközők... Víz... A kutya. Gyerünk, gyerünk, gyerünk. Kész most... Még egy utolsó pillantás. Viszlát az otthonom. Nem velem történt meg. Nem nekem. Nem ma. De holnap lehetnék én ebben a helyzetben. Ma csak elképzelem. Holnap talán megélem.”

 

Múlt héten 99 új tűz jelent meg Görögországban, és ezek után a görög környezetvédelmi miniszter megtiltotta az átjárást az erdőkön, parkokon keresztül. Se átutazni nem lehet, se kirándulni nem lehet se gyalog, se autóval. Aki mégis megpróbálja, ezer és tízezer eurós büntetést kockáztat meg.

Több embert gyanúsítanak azzal, hogy közük van a gyújtogatáshoz Görögországban, mivel az ország szinte minden régiójában tombol a tűz. Két embert tartóztattak le Agios Stefanosban, ahol jelenleg is terjed a tűz, az Athinaias utcai hídnál elfogtak egy gyanúsítottat, akinél benzineskannát találtak. A gyanúsítottak nem tudtak magyarázatot adni arra, miért volt náluk benzin, és az állambiztonságiakhoz kísérték őket. Az egyik gyanúsított megpróbálta meggyőzni a hatóságokat arról, hogy önkéntes tűzoltó. Az eset előtt Kalamatában szándékos és folyamatos gyújtogatás miatt letartóztattak egy férfit, hasonló vádak alapján letartóztattak egy 60 éves férfit Fokidán.

A hatóságok Iliában is őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, aki jelenleg a tűzoltóság kihallgatása alatt áll. Egy nő is megpróbált tüzet okozni Athén Pedion tou Areos negyedében. A nőt letartóztatták, jelenleg a Kypseli Rendőrkapitányság hallgatja ki. Giorgios Patoulis, az attikai régió jelenlegi prefektusa beszélt az athéni gyújtogatási kísérletekről, mondván: „Különösen aggasztó, hogy Athén szívében, a parkot próbálták meg felgyújtani. Mindannyiunknak ébernek kell lennünk, és jelentenünk kell minden gyanús tevékenységet”.  A gyújtogatási kísérletet Elias Marosoulis, a Pedion tou Areos területén található Alsos színház tulajdonosa látta. Marosoulis elmondta, hogy a gyújtogató benzinbe áztatott törülközőt dobott az Aliki színház bejáratába. Maosoulis gyorsan cselekedett, többen a segítségére siettek, így még a tűzoltók megérkezése előtt megfékezték a tüzet. A Theologosban, ahol az elmúlt napokban öt gyújtogatási kísérletet hajtottak végre, Thanassis Zekentes polgármester kijelentette, hogy „napokig fog tartani, mert Theologos olyan hely, ahol sűrű fenyőerdő van, és sajnos nincs elég tűzoltó, mivel azok máshova mentek segíteni”. 

Ilia Vassilis Giannopoulos regionális kormányzóhelyettes úgy véli, hogy a térség különböző tűzfrontjai szándékos gyújtogatási terv eredménye. A közösségi média felhasználói szerte az országban dokumentálták a gyújtogatási kísérleteket, és arról hallani híreket, hogy bizonyos emberek furcsán viselkednek a területükön.

Sajnos Európa más részén is vannak erdőtüzek. Olaszország középső részén, Abruzzo tartományban napok óta küzdenek a lángokkal L'Aquila környékén. A tüzet a feltételezések szerint szándékos gyújtogatás okozta. Itt a bozóttűz csütörtök óta terjed, egyes hírek szerint mintegy 150 ember, köztük hivatásos tűzoltók mellett civil önkéntesek és katonai csapatok négy tűzoltórepülő és három helikopter segít megfékezni a tüzet. Itt állítólag hőérzékkelőkkel felszerelt drónokat is bevetettek a tűzoltók.

Franciaországban, Gironde megyében eddig több mint 200 hektárt perzselt fel a tűz. Portugáliából egyre jobb hírek érkeznek. De pár napja még katonai repülőgépek is segítették a hadsereget a tűzoltásban a portugáliai Oleirosban. Itt mintegy hatezer hektáron égett a bozót. Portugália azt kérte az Európai Uniótól, hogy a Kopernikusz műhold térképeivel segítse a tűz terjedésének nyomon követését, és ezzel a tűzoltók munkáját. Itt lehet követni, hogy éppen hol van tűz.

Minden országban felvetődött, hogy szándékos gyújtogatás okozhatta az erdőtüzeket, volt, aki arról beszélt, hogy menekültek gyújtogattak. Azt is mondják, hogy őrizetbe is vettek embereket, akiknél benzineskannát találtak. De amíg ezt hivatalosan nem erősítik meg, addig csak a találgatás marad.

A görög miniszterelnök már arról beszél, hogy újra fogják telepíteni azokat az erdőket, amelyek elpusztultak szerte az országban. Kyriakos Mitsotakis azt mondta: „újra fogunk telepíteni minden egyes fát, megváltoztatjuk a védelmi projektek elindításának módját, de az erdőfelújítás módját is. Minden figyelmünket a károk és természetes környezetünk helyreállítására összpontosítjuk” – tette hozzá a görög miniszterelnök.

(Kiemelt kép: Egy nő az autójában alszik az Evia-szigeten fekvő Perfki strandján, 2021. augusztus 8-án. Fotó: Angelos Tzortzinis / AFP)

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).