Több pénzt követelnek a német tartományok Berlintől a menekültek ellátására

Több pénzt követelnek Németországban a tartományi kormányok a szövetségi kormánytól az egyre több menekült ellátásával járó kiadások fedezésére.

2023. május 8., 18:25

Szerző:

A tartományi kormányfők ismertették hétfőn követelési álláspontjukat, miszerint a szövetségi kormány vezetőivel szerdára tervezett tanácskozásukon térjenek vissza a 2021-ig alkalmazott finanszírozási modellhez.

A korábbi finanszírozás biztosította a menedékkérők és menekültek elhelyezéséért és ellátásáért felelős tartományok és helyi önkormányzatok fejenkénti átalánytámogatást a szövetségi költségvetésből. Ezt az átalányt az időközben megemelkedett költségek miatt havi 670 euróról (249 ezer forint) ezer euróra kell emelni.

A szövetségi kormánynak külön támogatást kell biztosítania a felnőtt kisérő nélküli kiskorú menekültek ellátásához is, és teljes egészében meg kell térítenie a menekültek elhelyezésének költségét is –  olvasható a tartományi vezetők követelésében. A szövetségi kormány elutasítja a követeléseket, arra hivatkozva, hogy a menekültek túlnyomó többsége, 80 százaléka a háború miatt Ukrajnából érkezik, és ők nem is a menekültügyi intézményrendszeren keresztül jutnak támogatáshoz.

Az orosz-ukrán háború elől menkülő ukránok rögtön menedékjogot kapnak, ami azzal jár, hogy azonnal bekerülnek a szociális ellátórendszerbe, amelyet a szövetségi kormány finanszíroz.

Tavaly kétmilliárd eurót, az idén várhatóan nagyjából ötmilliárd eurót fordítanak erre a célra. A tartományi kormányfők egyeztető fóruma, az úgynevezett miniszterelnöki konferencia és Olaf Scholz kancellár szerdai találkozóját megelőző nyilatkozatok sorában a szövetségi kormány oldaláról az az érv is gyakran szerepel, hogy az alaptörvény a tartományokhoz és a helyi önkormányzatokhoz rendeli a menedékkérők ellátásának finanszírozását, a szövetségi kormány pedig eddig is önkéntes alapon nyújtott segítséget.

Ez a segítség továbbra is megmarad, és csak az idén meghaladja a tízmilliárd eurót. A tartományok szerint a szövetségi kormány számításai nem veszik figyelembe az integrációval  –  társadalmi beilleszkedéssel –, továbbá a gyermekek és rászorulók gondozásával és az oktatással kapcsolatos külön költségeket. Ráadásul egyre emelkedik a nem Ukrajnából érkező menekültek száma, akikről a tartományoknak és az önkormányzatoknak központi segítség nélkül kell gondoskodniuk. Ez a szám az egy évvel korábbihoz képest mintegy 80 százalékkal emelkedett – hangsúlyozzák indoklásukban. 

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) adatai is alátámasztják ezt, amelyek szerint az idén a január-áprilisi időszakban 110 516 ember nyújtott be menedékjogi kérelmet Németországban, ami 78,4 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 57 180-hoz képest. Tavaly 226 467 menedékjogi kérelmet nyújtottak be a BAMF-hoz, ez 52 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 148 233-hoz képest. Ennél több kérelmet Németország újraegyesítése óta csak öt alkalommal regisztráltak: a legutóbbi nagyobb menekülthullám éveiben, 2015-2016-ban, és a délszláv háború idején, az 1991-1993-as időszakban. Az orosz támadás ellen Ukrajnából nagyjából további egymillió ember menekült Németországba. Ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kaptak. A külföldi állampolgárok nyilvántartása (AZR) alapján a sajtóban ismertetett adatok szerint április végén 1 063 658 ukrán háborús menekült tartózkodott az országban.

(Kiemelt képünkön Ukrajnából érkező menekültek állnak a Laatzeni Messebahnhof peronján érkezésük után. Fotó: Michael Matthey / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

Vlagyimir Putyin ellen tavaly óta elfogatóparancs van érvénybe, ami eléggé behatárolja azt, hogy az orosz elnök mely országokba látogathat el büntetlenül.