Teljes a káosz Venezuelában, tömegével menekülnek az országból

– A helyzet válságosra fordult, akkora az infláció, hogy lassan elveszítjük a jövedelmünket. Az állandósult tüntetések és sztrájkok miatt dolgozni sem lehet. Jómagam élelmiszert vettem az összes pénzemen, ez azt jelenti, hogy 3 hétre vagyok ellátva. A magánszemélyek csak feketepiacon jutnak dollárhoz. Így aztán az élelmiszer 80 százalékát feketepiaci áron importálják, és a feketepiaci áron árulják. Ezen az üzleten néhányan nagyon meggazdagszanak, pedig az embereknek nincs elég pénzük a gyorsan dráguló élelmiszerekre. Április óta összesen 400 ezer bolivárt kerestem, ez 100 dollárnak felel meg a feketepiacon. Minden arra irányuló próbálkozásom, hogy más országba eljussak dolgozni, eredménytelen.

Egyébként is rengeteg a kivándorló. Már nagyon utálják őket a többi spanyol ajkú országban 

– írta egy venezuelai ismerősöm egy évvel ezelőtt, a helyzet azóta pedig csak sokkal rosszabb lett, az infláció nőtt, lassan elérheti az egymillió százalékot.

Annak ellenére, hogy Venezuela a világ olajban egyik leggazdagabb országa, a gazdasága mára teljesen összeomlott. Amikor a kőolajárak az egekben voltak, az akkori vezetés eltékozolta a bevételeket, most pedig teljes a káosz.

A latin-amerikai ország már egy ideje a polgárháború küszöbén áll. Hiányoznak az alapvető élelmiszerek, nincs gyógyszer, nincs ellátás, és az egészért felelős chavista rendszert és az azt képviselő elnököt, Nicolás Madurót és hadseregét egyelőre képtelenség leváltani. Venezuelában ugyanis elnöki rendszer van, az államfő a végrehajtói hatalom feje, továbbra is az a Nicolás Maduro, akit egy alkotmánymódosítással választottak újra idén. Az utóbbi két évtized alatt a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) nemzetgyűlési többségének köszönhetően az elnök törvényjavaslatait zökkenőmentesen elfogadták. A 2015-ben győzelemre jutó jobboldal ezt próbálja megakadályozni, sikertelenül.

Évek óta visszhangzik a sajtó az egyre hanyatló gazdaságról és a lassan mérhetetlenül alacsony életszínvonalról szóló hírektől. Azzal, hogy már víz és fertőtlenítő sincs, amellyel lemossák a műtőket a kórházakban – már ha egyáltalán sikerül valakit ellátni az orvos- és gyógyszerhiányban és temérdek betegben fuldokló egészségügyben. Az élelmiszerek nagy részét már csak a feketepiacon lehet kapni, és ott akár egyhavi bért is elkérnek egy-egy termékért. A boltokban van, hogy órákat kell sorban állni egy tekercs vécépapírért. A helyzet tarthatatlan.

Élelmiszerbolt Venezuelában

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) adatai szerint 2015-óta 1,6 millióan hagyták el az országot, 2014 óta több mint 2 millióan. Ez pedig már humanitárius krízishelyzetet jelent, ami az UNCHR szerint a Mediterrán térségben tapasztalható migrációhoz hasonlatos.

A BBC Mundo cikkéből kiderül, hogy Peruban szigorították a határátlépést, ami azt jelenti, már nem elég a személyi igazolvány, útlevéllel is rendelkeznie kell a kilépőnek. Ecuadorban is hasonló intézkedés akartak bevezetni, de egy bíró visszautasította a szigorítást. Brazíliában tüntetők nyomása alatt utasítottak ki ki több száz venezuelait.

A kialakult helyzet rendezésére Ecuador, Kolumbia és Peru vezetői jövő héten tesznek kísérletet egy közös találkozón Bogotában.

Peruban jelenleg 400 ezer venezuelai menekült él, többségük tavaly érkezett. Kolumbiában ez a szám már körülbelül 850 ezer, akik közül eddig 450 ezren kaptak menekültstátuszt. A sors fintora, hogy negyven éven keresztül a kolumbiaiak kerestek menedéket, jobb életet, és vándoroltak ki Venezuelába a szegénység, erőszak és a FARC gerillái által kirobbantott fegyveres konfliktusok elől. Most fordult a kocka. A hiperinfláció alatt roskadozó, élelmiszerhiány sújtotta Venezuela lakóinak van szükségük szomszéd ország segítségére.

Negyven év alatt csaknem ötmillió kolumbiai próbált szerencsét Venezuelában. A Kolumbiai-Venezuelai Kamara elnöke, Germán Umana szerint ezért Kolumbia tartozik a venezuelai népnek. Arról nem is beszélve, hogy már évek óta olyan venezuelai befektetők voltak jelen az országban, mint a hatalmas bevétellel bíró Polar sörgyártó cég vagy az élelmiszergyártó Congrupo, amelyek mind hozzájárultak az ország gazdasági növekedéséhez. 2000-2016 között venezuelai cégek összesen 958,2 millió dollárt fektettek be Kolumbiában. A másik irányba ennek csak a töredéke érkezett.

Persze nem csak cégek és milliomos vállalkozók, de szegény, reményvesztett emberek is döntenek úgy, hogy a szomszédban próbálnak szerencsét. Sok nő prostituáltnak áll és olcsóbban árulja testét, mint a helyiek.

A venezuelaiak nem csak a szomszédos országokban, de az Egyesült Államokban és Európában is próbálnak menedékjogot szerezni. Amerikába néhány százezren, Európába pedig egyre növekvő tendenciában, májusban már 3000 feletti kérvény érkezett, többsége Spanyolországba, míg egy évvel korábban pár száz. Akik tudnak, megpróbálnak felmenőikre hivatkozva állampolgárságot szerezni. És nem csak Spanyolországban, a magyar honosítási szabályoknak köszönhetően számos kérvényt adtak be itt is. Magyarország lépett is, egy nagyobb csoport magyar származású menekültet fogadott be az állam és segít nekik beilleszkedni, munkát találni. A reménytelen venezuelai helyzetben sokan próbálkoznak azonban ködös családi emlékekben élő magyar dédnagypapára hivatkozva állampolgárságot szerezni.

Egy biztos, az UNCHR statisztikája alapján a venezuelai menedékkérők száma felkerült az európai top 10-es listára.

Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres egy, a krízissel foglalkozó, regionális megoldást hozó osztály felállítását tervezi, míg Ecuadorban 13 ország vezetői gyűlnek majd össze szeptemberben válságtanácskozásra.