Teljes a káosz, reménytelen csatározások folynak Nagy-Britanniában a Brexit körül

Két év telt el a Brexitről szóló szavazás óta, s azóta minden hónapban egy-egy hétre összeültek a britek és az EU képviselői, hogy tárgyaljanak az elképzelésekről és a teendőkről. A hosszú, ablaktalan termekben folytatott tárgyalások és a tárgyalásokról hosszú beszédeket tartó politikusok lettek a Brexit híradós arcai. „Nehéz Brexit”, „könnyű Brexit”, „a Brexit az Brexit” és egyéb jelentés nélküli szlogenek mögé bújtatták az egyezkedéseket. A tárgyalásokat követő brit  lapok rendszeresen beszámolnak a káoszról és arról, hogy

valójában senki nem érti, mi is történik.

Theresa May brit miniszterelnök nagy, 2017-es, a Brexitről szóló beszédében „új, merész biztonsági egyezményt” ígért, majd 2018-ban ugyanezt úgy fogalmazta meg, hogy jobb, ha nincs megegyezés, mint ha rossz megegyezést kötnek. Az egész mintha egy furcsa, senki számára sem érhető nyelven zajlana. Ahogy azt George Orwell már 1946-ban A politika és az angol nyelv című esszéjében megfogalmazta, „a politikai nyelvezet – és ez különböző mértékben minden pártra igaz, kezdve a konzervatívoktól az anarchistákig – úgy van kitalálva, hogy a hazugságot igaznak mutassa, a gyilkosságot tiszteletre méltónak, és a szilárdság látszatával ruházza fel még a levegőt is”.

A zavar talán abból is fakad, hogy az EU és Nagy-Britannia összefonódása évtizedek óta tart. Valamiért azonban senki sem akarja bevallani a népszerűtlen tényt, hogy

a szálakat, amelyekkel az EU átszőtte az angol rendszert, néhány év alatt lehetetlen kibogozni.

Az unió törvényei és szabályozásai az élet legkisebb területeire is kihatnak. Meg kell szabadulni például az olyan szabályoktól, amelyek szerint nyolc év alatti gyerek csak szülői felügyelettel fújhat fel lufit, vagy a deformált banánok árusításának tiltásától. S még számtalan olyan szabály van, amely időnként akár ostobaságnak is tűnhet, de az egész rendszer ezek szerint működik. Csak az angol és az uniós törvények szétválasztása hosszú évekbe telhet, nem beszélve a különböző, alacsonyabb szintű szabályozásokról. Az évek során többször ütközött a brit és az uniós bíróság. Jelenleg még nem lehet tudni, hogy a brit bíróságok mennyi ideig lesznek alárendelve a luxembourgi európai uniós bíróságnak. Ez a távozás egyik fő mozgatórugója volt. Az angolok persze bosszankodtak a 60 wattos égők kivezetésén is, de azért leginkább azok az ügyek okoztak felháborodást, amikor az unió emberi jogi bírósága nem engedte, hogy kitoloncoljanak bűnözőket.

A kiszivárogtatott felvételek korában azért mégis eljutnak bizonyos igazságok az emberekig. Boris Johnson, a jó kedélyéről és elszólásairól ismert külügyminiszter egy privát vacsorán vett részt néhány héttel ezelőtt. A rendezvényen csak húsz tory volt ott, mégis kiszivárgott a beszéd felvétele a Buzzfeedhez. Johnson e szerint megerősítette, hogy

a kabineten belül nagy a megosztottság a Brexit tényleges irányával kapcsolatban.

Elmondta, a kormány annyira fél a rövid távú gazdasági nehézségektől, hogy még az sem biztos, hogy teljesen ki fognak gazdaságilag lépni az unióból. Viccelődve hozzátette, hogy „képzeljétek, mit kezdene Trump a Brexittel, jó keményen beleszállna. Minden összeomlana, nagy káosz lenne. Mindenki azt gondolná, megőrült. De talán jutnánk valamire. Ez egy nagyon jó gondolat.” Johnson elmondta, hogy a kormányon belül a gazdasági részleg a maradni vágyók központja. Szerinte félő, hogy ez a vonal diadalmaskodik, és a britek „be lesznek zárva az unió vonzáskörzetébe”. A vacsora végén elhangzott egy olyan őszinte figyelmeztetés is, amilyet nyilvánosan biztosan nem mondott volna a külügyminiszter: „Szembe kell néznünk a ténnyel, lehet, hogy összeomlás következik. Oké? Nem akarom, hogy bárki pánikba essen az összeomlás alatt. Nincs pánik. Pro bono publico. Ne legyen nyomorult pánik. A végén minden rendben lesz.”

Fotó: TheaDesign

Johnson beszéde váratlan bepillantást adott a Brexitet végrehajtók gondolkodásába. Johnson azok közé a ritka, magas rangú angol politikusok közé tartozik, akik a Brexit-szavazás előtt a kilépés mellett kampányoltak. Ezzel szemben May a bennmaradás mellett tette le eredetileg a voksát. Johnson megpróbálta Mayt kimozdítani, de nem tudott párton belül támogatást szerezni. A belső konfliktusoktól töredezett toryk miatt van jelenleg is bizonytalanság.

A brit parlament előtt állandóak a kisebb tüntetések a Brexit mellett vagy ellen, bent pedig a széthúzások miatt teljes a káosz. A jelenlegi vita egy kiegészítés körül folyik. A konzervatív EU-pártiak biztosítani szeretnék, hogy ne történhessen meg az, hogy megegyezés vagy üzlet nélkül távoznak az unióból. A gyakorlatban azt szeretnék, ha az egész ügy a parlament jogkörébe kerülne. Vagyis ha a Brexitért felelős David Davis és csapata nem tudna megegyezni az EU-val, az sem jelentené azt, hogy üzlet nélkül távoznak, hiszen erre a helyzetre is lenne megoldás. A vita és az elhúzódó veszekedés viszont árt a konzervatívoknak. May az összeszorított fog politikájával nem sok szövetségest szerzett magának. Niall Ferguson skót történész a The Rubin Report című televíziós beszélgetőműsornak elmondta, hogy szerinte a jelenlegi tárgyalások problémája az, hogy a kormány elkötelezett ugyan a Brexit mellett, de

olyanok tárgyalnak, akik nem akarnak kilépni,

és ezzel mindenki számára rossz kombinációt alkotnak. Ferguson szerint May azt próbálja elfogadtatni a britekkel, hogy minden uniós elkötelezettséget megtart az ország, de minden átruházott hatalom nélkül. Ez a történész szerint ahhoz vezethet, hogy a May-kormányt a Brexit-párti konzervatívok megbuktatják, s akár ahhoz is, hogy a következő választáson megbuknak a toryk. S akkor az ellenzék vezetője, a munkáspárti Jeremy Corbyn kerülne az ország élére.

Akárhogyan alakulnak is a Brexit körüli viták, 2019. március 29-én az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból,

és kezdetét veszi egy 21 hónapos átmeneti időszak. Az elmúlt két év altató hatással volt a világsajtóra, ahogy telik az idő, egyre kisebb érdeklődést kelt az elhúzódó és sokszor kibogozhatatlan folyamat. A nyelvezet miatt a szavazókban is csökkent az érdeklődés. A kampány alapján a Brexitre szavazók arra számítottak, hogy a kilépés gyorsan végrehajtható. A Brexit teszt az EU számára is, hiszen ha Nagy-Britannia nem tudja végrehajtani a kilépést, akkor felvetődik a kérdés, hogy micsoda is az Európai Unió, ha nem lehet belőle kiszakadni. Peter Hitchens angol újságíró már 2016 februárjában azt írta, hogy

„az Európai Unió olyan, mint a Hotel California, kijelentkezhetsz, de sose hagyhatod el”.

Még mindig folyik a kampány, hogy a folyamatot visszafordítsák.

Ha a toryk nem tudnak megegyezni, és a britek belefáradnak a huzavonába, akkor akár új referendumot is kiírhatnak.

Az elmúlt évszázad brit politikusai tökélyre fejlesztették, amit Orwell politikai nyelvnek nevezett. A parlamenti viták, a politikai beszédek mind hangzatos szlogenekből és halott metaforákból állnak. De a nyelvezet sem fogja eltakarni azt, ha a Brexit vége a bukás lesz.