Erdoğant is meg lehet verni – Interjú Tarik Demirkannal, a budapesti Türkinfo portál főszerkesztőjével

– Mit akarhatott most a Budapestre látogató Erdoğan a magyar miniszterelnöktől, és fordítva?

– Ankara a török érdekérvényesítési törekvéseknek az EU-n belül található fő eszközét látja Magyarországban, Budapest pedig a Közép-Ázsia felé történő magyar nyitás egyik fontos állomásaként tekint Törökországra. A két ország olyan érdekes szövetségi modellt alakított ki, amely kölcsönös haszonnal jár, és a két kormányzat minden egyéb tényezőt félretéve támogatja egymást a nemzeti érdekek kölcsönös érvényesítésében. Eközben mindig háttérbe kerülnek más tényezők, mint például az, hogy a demokrácia mennyire sérül vagy a polgári jogok milyen szinten érvényesülnek.

– Akarnak-e még a törökök teljes jogú EU-tagságot?

– Törökország az elmúlt ötven évben folyamatosan kergette a teljes jogú EU-tagság álmát, várakozott az unió ajtaja előtt. Szerintem ezt igazságtalanul akadályozták. Az EU részéről különböző félelmek, különböző ki nem mondott kockázati tényezők játszottak szerepet abban, hogy Ankara nem válhatott EU-taggá, miközben olyan országok csatlakozhattak az EU-hoz, amelyek nem teljesítettek olyan feltételeket, amelyeket Törökországtól elvárt Brüsszel. Törökország folyamatosan veszítette el a bizalmát az EU-val kapcsolatban, és most jutottunk el oda, hogy fel kell tenni a kérdést, vajon még mindig akar-e Törökország teljes jogú EU-taggá válni. Szerintem már nem. A török közvélemény szemében az unió elvesztette tíz-húsz évvel ezelőtti vonzerejének nagy részét.

– Ha párhuzamot vonunk a márciusi török és az októberi magyar önkormányzati választások között, akkor mit mutatnak az eltelt fél év törökországi tapasztalatai, miként befolyásolta az ottani helyzet alakulását az a tény, hogy Erdoğan elvesztette Ankarát és Isztambult is, utóbbit ráadásul a megismételt választás nyomán még nagyobb arányú vereséggel?

– Az a felismerés volt a legfontosabb, hogy Erdoğant is meg lehet verni. Korábban győzelmek sorozatát aratta. Most először történt az, hogy Erdoğan jelöltje egyes nagyvárosokban elvesztette a választást annak eredményeként, hogy az ellenzéknek sikerült választási szövetségbe tömörülnie. Ez Erdoğan híveinek körében egy kis kijózanodást eredményezett, hogy azért mindent nem lehet csinálni. Az ellenzék számára ugyanakkor lelkileg fontos az a tudat, hogy igenis van mit keresni, le lehet váltani a rezsimet. A vereség után Erdoğan valamilyen szinten próbálja konszolidálni egyrészt a saját táborát – például többet beszélnek arról, hogy fel kell lépni a korrupció ellen –, másrészt óvatosabbak lettek a politikai eszközök használatában. Nem állítom, hogy jelentős mértékben visszakoztak, hiszen a fölépített rendszerük lebontásáról nincs szó. De a következő választáson már kétesélyes lesz a játék.

A teljes interjút lapunk csütörtökön megjelent számában olvashatják el.